Hétfő délelőtt az Alkotmánybíróság (AB) nyilvános határozathirdetésen ismertette a kormány devizahiteles indítványával kapcsolatos döntését. A kormány november végén fordult az AB-hoz, hogy az alaptörvény értelmezését kérje a devizahiteles szerződésekről.
A döntés szövegét itt érheti el (vigyázat! 24 oldalnyi extrém jogi tartalom).
Kivételes esetben bele lehet nyúlni korábban kötött szerződésekbe törvénnyel
A kormány belenyúlt az OTP még a rendszerváltás előtt kötött támogatott lakáshitel-szerződéseibe: brutálisan 15 százalékra emelték a kamatot a korábbi 3-5 százalékos szintről. Ezt az Alkotmánybíróság akkor jóváhagyta. Az indoklás az volt, hogy a rendszerváltás eléggé "kivételes" esemény ahhoz, hogy az állam a körülmények megváltozására hivatkozva belenyúljon magánszerződésekbe.
– mondta ki az Alkotmánybíróság hétfőn. Ez nem meglepő, hiszen a rendszerváltás óta történt már ilyen (lásd a keretes anyagban jobbra). Ez azonban csak kivételes esetben, a bírósági gyakorlatot figyelembe véve, az egyensúlyra törekedve lehetséges. Figyelembe kell tehát venni mindkét fél érdekeit, nem lehet egyoldalúan a bankoknak vagy a devizahiteleseknek kedvezni.
A szerződéseket akkor lehet megváltoztatni törvénnyel, amikor a rendes bíróságok is megváltoztatnák őket – mondta az AB, amely szerint csak ebben az esetben érvényesül a jogbiztonság.
Az AB azt is kimondta, hogy az egyes szerződések ügyében nem lehet illetékes, azokról a bíróságoknak kell döntenie. Nem is lehet olyat megállapítani, hogy egy fogyasztói szerződés közvetlenül alkotmányellenes lenne, és az AB nem illetékes egyes szerződések vizsgálatára. Legfeljebb bírói döntéseket és jogszabályokat semmisíthet meg.
Az állam feladata a fogyasztóvédelem intézményrendszerének és jogszabályainak megteremtése – közölte az AB.
Az alkotmánybírók közül hárman (Juhász Imre, Lenkovics Barnabás és Salamon László) párhuzamos indokolást fűztek az Alkotmánybíróság döntéséhez, egy alkotmánybíró (Pokol Béla) pedig különvéleményt fogalmazott meg.
Az Alkotmánybíróság döntése visszaigazolta a kormány eddigi lépéseit, a kormány eddig is arra törekedett, hogy alkotmányos alapokon, érdekegyensúlyra törekvő döntéseket hozzon
– mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a döntés ismeretében. A minszter szerint "fontos kérdés, hogy a parlamenti választások után a következő kormány a következő ciklusban mindenképpen folytassa a devizahitelek megszüntetést, kivezetését."
A kormány indítványa két elvi kérdést tartalmaz.
A kormány devizahitelekkel kapcsolatos indítványa konkrétan három ponton kérte az alaptörvény értelmezését.
Az utóbbi két kérdésben az értelmezést az indítványozó abból a szempontból kérte, hogy milyen alkotmányossági feltételekkel módosíthatók jogszabállyal fennálló szerződések. A kormány kérdései nem valamely konkrét devizahiteles probléma megoldására irányultak.
Az AB eljárásának nem tárgya a Kúria devizahitelekkel kapcsolatban tavaly decemberben hozott jogegységi határozata, és szintén nincs közvetlen kapcsolat az alkotmánybírósági eljárás és az Európai Unió Bírósága előtt folyó eljárás között.