Index Vakbarát Hírportál

Új szintre emeli a magyar filmet a Nébih

2014. április 16., szerda 19:53

Sötét kamrában, műanyag vödörben úszik a sonka, majd hirtelen már az udvarban vagyunk, de az előző snittben még teli vödör már üres. A tűzifa és a kemence mellett hirtelen egy ember árnyéka tűnik fel. A Brian Enót idéző háttérzene fokoz, aztán hirtelen beúszik egy szintiszőnyeg, jön a feloldás. A kolbász a féltető alatt szikkad békésen. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih)

Megdöbbentő körülmények között készült a kistermelői füstölt áru

című rövidfilmje minden előzetes várakozásnál jobban sikerült, még a leghuhogóbb kritikusoknak is nehéz lesz fogást találni rajta, és a rendőrség által korábban igen magasra tett lécet is lazán megugorja.

Megdöbbentő körülmények között készült a kistermelői füstölt áru

A kis költségvetésű film a kézikamerát tartó operatőr szemszögéből kalauzol minket abba a világba, amelyben a vállalkozó nem tudta igazolni az áruk eredetét, és a törvényen kívül állva egyetlen szabálynak sem felel meg, miközben a telephelyén megdöbbentő higiéniai állapotok uralkodnak.

A film hintába ülteti a nézőt, ahol a Szárnyas fejvadász fokozásait és feloldásait Brian Eno kottájából játssza Richard Clayderman, és ha egy kicsit behunyjuk a szemünk, látjuk, ahogy az egyik fokozás csúcsán Torgyán József megfújja a trombitáját az egyik szomszéd ház erkélyén.

Nagyon erős szimbolikája van a vízzel és sonkával teli vödörnek, a kazánházban széjjelhagyott késeknek, a zárt és nyílt terek folyamatos váltakozásának. Mindent átjár a bizonytalanság: hirtelen emberi lábak jelennek meg, de nem lehet tudni, honnan jönnek, ahogy azt se, hogy hová tartanak. A kerti kamrára közelít a kamera: az hirtelen kinyílik, és füstölve tárul elénk a megdöbbentő körülmények között készült kistermelői füstölt áru.

A legerősebb jelenet viszont talán az, amikor a film közepe fele a halál motívuma elevenedik meg, ahogy az üres disznóólból egy vágással a vödörbe pakolt feldarabolt disznókig jutunk.

A katarzis viszont elmarad, csak a sonkához való visszatérés állandó, ami a posztmodern hagyományhoz illeszkedve meghagyja a nézőnek a lehetőséget, hogy maga mérlegeljen a történet végét illetően. Lezárás tehát nincs, megdöbbentő higiéniai állapotok, füst, vödrök és sonkák viszont vannak, és ez a Nébih filmje esetén már elég ahhoz, hogy a magyar film lehetséges megújhodásáról beszélhessen a szakma és a nézőközönség. 

Rovatok