A cégek felénél egyszemélyes döntések születnek, és a vállalatok jelentős részének még beszerzési szabályzata sincsen. Az elégtelen korrupciós kontrollkörnyezet jelenti továbbra is az egyik legkomolyabb veszélyforrást a gazdaságosságra a vállalatok életében - derül ki az EY anti-korrupciós tanulmányából.
Míg a legegyszerűbb, és ezért legelterjedtebb visszaélési sémák a beszerzésekhez köthetők, a kutatás alapján az látszik, hogy ez a terület a magyar piacon általánosan alulszabályozott – mondta Biró Ferenc, az EY Visszaélés-kockázatkezelési Szolgáltatások partnere. Sokszor komoly értékű beszerzéseknél is egy személy dönt a pályáztatás szükségességéről vagy kihagyhatóságáról, annak módjáról és a nyertes pályázat kiválasztásáról.
Az etikai kódexszel rendelkező vállalatok 74 százaléka tér ki kódexében az összeférhetetlenség kérdésére, míg alig negyedük tette azt a beszállítói szerződés részévé. Anti-korrupciós nyilatkozatot az összes megkérdezett csupán 8, a tőzsdén jegyzett társaságok mindössze 35 százaléka írat alá beszállítóival.
A megkérdezettek véleménye eltér abban, hogy a magyar üzleti gyakorlatban mit tekintenek az etikus üzleti gyakorlat részének. A beszállítók mindegyikével szembeni azonos mérce és méltányos eljárás alkalmazását a megkérdezettek kétharmada tartja elengedhetetlennek, míg 6 százalékuk szerint ez nem része az etikus üzleti magatartásnak.
A megkérdezettek csupán
A válaszok fényében talán nem is meglepő, hogy a tanulmány résztvevőinek fele egyáltalán nem ellenőrzi, hogy vállalatuk kapcsolatba került-e a bejelentett érdekeltséggel rendelkező cégekkel.