A MET Power AG megvenné a dunamenti erőmű maradékát is, megszerezné a cég részvényeinek 74,8 százalékát, ezzel egyedüli irányítást szerezve a vállalkozás felett. Az erről szóló kérelmet már be is adták a GVH-nak.
Szakmai körökben egyébként már azt is kisebb csodálkozás fogadta, amikor a cég kisebbségi tulajdonos lett, és néhány hónappal ezelőtt a MET bejelentette, leánycége, a Power AG megvásárolja a hatalmas gázos erőmű, a Dunamenti Erőmű Zrt. 24,5 százalékát a francia GDF Sueztől.
Mint VHS-kölcsönzőt nyitni, ébresztőóra gyártásba fogni, vagy nemzeti légitársaságot alapítani - elsőre körülbelül ennyire tűnhet jó üzletnek mostanában gázos erőművet vásárolni. A gáz és áram árának alakulása miatt gyakorlatilag csak nukleáris és szénalapon éri meg ma Magyarországon áramot termelni, az energiahivatal adatai szerint tavaly a gáz aránya az áramtermelésben használt tüzelőanyagok között a korábbi felére csökkent.
Az ország második legnagyobb áram- és hőtermelő erőművét szinte már leírta a piac, tavaly bejelentették, leállítják az áramtermelést és leépítik a létszámot, év végén pedig már a csődbejelentést fontolgatták.
A MET megjelenésével - a cég a vásárlással együtt kölcsönt is adott - viszont úgy tűnik, sikerül visszatáncolni a szakadék széléről. A Dunamenti Erőműben a MET egyelőre csak kisebbségi tulajdonos, továbbra is a GDF Suez maradt a többségi tulajdonos, és tulajdonos maradt az állami MVM is. Ha a GVH áldását adja a fúzióra, a MET szerzi meg az egyedüli irányítást.
Pedig a MET, vagy korábbi nevén Mol Energiakereskedő nem arról híres, hogy rosszul jövedelmező üzletekbe kezd. A közvélemény legutóbb akkor találkozhatott a cégcsoport nevével, amikor megírtuk, jelentős nyereséget tettek zsebre a rezsicsökkentés farvizén az állami MVM Partner közreműködésével.
Az offshore hátterű vállalat tulajdonosai 2012 végén 245 millió dollár osztalékot (55 milliárd forint) vettek ki a cégből. A MET-cégcsoport mögött többszörös áttéttel egyébként Garancsi István, a Videoton futballcsapat gazdája, valamint a Wallistól évekkel ezelőtt távozott Nagy György áll, aki Csányi Sándor üzlettársaként is előkerült az utóbbi időben.
Az erőmű a válságig nyereséggel üzemelt, egyes számítások szerint a privatizációs vételárat is visszahozta már, akkori árfolyamon 20 milliárd forint körüli összegért adták el a Dunamenti Erőművet. Igazán az erőmű akkor maradt magára, amikor az MVM megszüntette vele a garantált hozamot biztosító hosszú távú áramvásárlási szerződését, onnantól a piacról kellett megélnie.
2011-ben még átadtak egy 400 MW-s blokkot, de a 2 ezer megawattos összteljesítmény felét később elhasználódás miatt leállították. 2012-ben a Dunamenti Erőmű 10,9 milliárdos adózás előtti veszteséggel zárt, 2011-ben még csak 3,1 milliárd volt a mínusz.