Éppen tíz éve lettünk az Európai Unió teljes jogú tagjai. Kiszámoltuk és térképre vittük, mennyi EU-s pénz ütötte a markunkat az EU-s csatlakozás óta. A nagy uniós pénzosztás legnagyobb haszonélvezői között vagyunk. A németeknek köszönhetjük a legtöbbet, az írek erőn felül fizettek nekünk.
Ha legközelebb találkozna egy némettel, ragadja meg a kezét, rázza meg, és köszönje meg neki az ő részét abból a 180 ezer forintból, amit az EU csatlakozás óta kapott tőle!
Kiszámoltuk az Európai Bizottság költségvetési adataiból, hogy a csatlakozás éve, 2004 és 2012 között mennyi pénzt fizettünk mi az EU-nak, és mennyit költött nálunk a nagy brüsszeli bürokrata gépezet. (2013-as adatok egyelőre nincsenek.)
Egészen pontosan 497 ezer forintot.
Kiszámoltuk azt is, hogy ezt a félmillió forintot kitől kaptuk. Bár mindegyik ország fizet be pénzt az EU-nak, vannak, akik a befizetésüknél többet kapnak vissza, és vannak, akik kevesebbet. Utóbbiak a nettó befizetők, ők kilencen vannak, míg a nettó haszonélvezők jóval többen, Horvátországgal együtt már 19-en.
Megnéztük, hogy a fejenként félmilliónkat mekkora részben köszönhetjük a különböző nettó befizetőknek. A következő térkép azt szemlélteti, hogy egy magyar átlagosan mennyit kapott egy-egy országtól a kilenc év alatt.
Az EU nettó befizetői 174 milliárd eurót toltak bele a közösbe a 2004-es költségvetési évtől 2013-ig: befizettek 602 milliárd eurót, de csak 428 milliárdot kaptak vissza. Ez a kilenc ország adta az EU költségvetésének 70 százalékát, a költésekből viszont csak 44 százalék jutott nekik.
Itt részletesen megnézhetjük a számokat minden évben:
Abszolút értékben természetesen a legerősebb gazdaság, Németország adta a legtöbb pénzt: 171 milliárd eurót. Náluk viszont csak 107 milliárdot költött az EU. Így a németek 63 milliárd euróval voltak nettó befizetők. Őket a britek és az olaszok, majd a hollandok követik.
Az ország méretéhez képest kiemelkedően szórta a pénzt Írország: a 6,4 milliós szigetország 22 milliárd euróval többet fizetett be, mint amennyit visszakapott. Tehát harmadannyit, mint a németek, pedig a gazdaságuk tizedakkora. Hollandia és Svédország is kiemelkedően sokat fizetett a lakosságához képest, míg Ausztria és Finnország talán meglepően keveset: nyugati szomszédaink kilenc év alatt mindössze 3,7 milliárd eurót, északi nyelvrokonaink pedig 2,2 milliárd eurót fizettek be.
| Ekkora részét adták a félmilliónknak (ezer forint) | Ennyit adtak lakossággal súlyozva (ezer forint) | |
| Ausztria | 10,7 | 25,3 |
| Dánia | 12,7 | 45,7 |
| Finnország | 6,3 | 23 |
| Hollandia | 47,7 | 57 |
| Írország | 64 | 201,1 |
| Nagy-Britannia | 76 | 23,9 |
| Németország | 180,2 | 45,1 |
| Olaszország | 75,3 | 25,2 |
| Svédország | 24,3 | 50,9 |
És kik nyertek a legtöbbet ezzel az egésszel?
Magyarországnál csak a balti országok és Portugália lakói kaptak többet. A mi egy főre jutó 1843 eurós nettó EU-támogatásunkkal azért sikerült így is az ötödik legnagyobb haszonélvezőnek járó helyet megszerezni. Befizettünk 6,8 milliárd eurót, kaptunk 25 milliárdot. Az összesen 18,2 milliárd euró kilenc év alatt.
Az EU rengeteg módon költött és költ pénzt a tagállamokban, a könyvelés pedig néhol elég áttekinthetetlen, főleg a kontinens azon 99 százalékának, aki nem az eurokrata bürokráciában dolgozik, vagy nem fejlesztési szakember. Mi a költések mérésében nem akartunk elveszni a részletekben, ezért egy viszonylag bárdolatlan megoldást választottunk. Megnéztük, hogy az EU költségvetésében melyik évben melyik ország mennyi pénzt fizetett be a kasszába, cserébe pedig az EU mennyi pénzt költött ott összesen.
A befizetésekből kivontuk az országban elköltött EU-s pénzeket, majd összedtuk a kilenc év így megkapott nettó számait. Így kijött, kik voltak a haszonélvezők, és kik a befizetők az időszakban. Ezeket a számokat leosztottuk az adott ország lakosságával, így jött ki a táblázat lakossággal súlyozott oszlopa. A teljes, 9 évet átölelő időszakra 270 forintos euróárfolyammal számoltunk az MNB éves átlagárfolyamai alapján.
Ez persze egy fiktív szám, hiszen nem az történt, hogy mindenki megkapta volna a maga félmillióját. Az EU-s támogatások java az építőiparban (például autópálya-építőknél, térkövezőknél, projektgazdáknál) és a mezőgazdaságban kötött ki, így annak áldásos pénzügyi hatásai sem egyenlő részben jutottak el az országok polgáraihoz.
És hogy a pénzt melyik ország polgáraitól kaptuk? Egyszerűen besúlyoztuk az abszolút nettó befizetés, illetve az egy főre jutó nettó befizetés alapján: megnéztük, hogy melyik befizető ország a többlet mekkora részéért felel, és ezzel beszoroztuk a mi félmilliónkat. Így látjuk, hogy melyik gazdag nyugati ország összességében, és egy polgárára jutva mennyit adott nekünk tíz év alatt.
Amit nem csináltunk:
Az EU-s csatlakozás valódi pénzügyi és gazdasági hatásai tehát a fejenként kapott félmilliónál összességében nagyobbak. Eszerint a tanulmány szerint például a magyar GDP 10 százalékát köszönhetjük az EU-csatlakozásnak.