Szijjártó Péter államtitkár szerint két lábra állítottuk a gazdaságunkat azzal, hogy nem csak nyugatra, hanem keletre is többet exportálunk, mint pár éve, derül ki a Magyar Narancsnak adott interjújából.
Szerinte a keleti országokba alapvetően egyrészt magyar prémium élelmiszerekkel akarunk betörni, különösen a legkiválóbb minőségű borainkkal, bár mennyiségekről az interjúban nem beszélt. A másik ilyen pedig az újraiparosításunk közepén is inkább szolgáltatásexport lenne, mégpedig mérnöki szolgáltatásoké.
"A keleti nyitás célországaiban is egyre nagyobb jelentőséget nyernek a különböző vízgazdálkodási technikák, a magyar vízipari szolgáltatások, és az ehhez kapcsolódó hulladékgazdálkodási technológiák pedig kimondottan piacképesek"- magyarázta Szijjártó.
A piacképes hulladékgazdálkodás, mint jól exportálható szolgáltatás említése azért is külön érdekes, mert apont a kormány növelte jelentősen a szektor adóterheit majd államosította az iparég jelentős részét, részben arra hivatkozva, hogy a túl jó hatékonyságuk "elfogadhatatlan", így kevés pénz folyik be az államkasszába.
De általában is a környezetvédelmi iparágaink szabályozásakor a lehető legnagyobb adóbevétel kiemelt szempontként szokott jelen lenni.
Ahhoz, hogy a kazahok, azeriek is felfedezzék a legjobb magyar termékeket és szolgáltatásokat, Szijjártó szerint "oda kell menni, és személyesen tárgyalni a kölcsönös tisztelet alapján". Ezt tette például Bakuban ő négyszer, Orbán kétszer, de például üzletemberfórumokat is szerveztek.
Ugyanakkor például az azeri baltás gyilkos elengedése ettől teljesen független ügy volt, erről annyit volt hajlandó még mondani, hogy ott "a nemzetközi jog vonatkozó passzusainak" felelt meg a kormány. A kazah diktátor magyarországi dicsőítése pedig azért üdvös, mert "a jó politikai-kulturális-oktatási kapcsolatok alapvető jelentőségűek" a hasonló országokban. Emellett pedig a kormány pusztán pragmatikus ezekben a kérdésekben, bár arról sem beszélt, hogy akkor mit kaptunk a kínos pragmatizmusunkért eddig cserébe.