Sokadik nekifutásra ma a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kiírta a Magyarországon korábban mobiladat-forgalomra még meg nem nyitott 800 és a 2600 MHz-es frekvenciasávok, valamint a 900, az 1800 MHz továbbá a 26 GHz-es még ki nem osztott frekvenciasáv részek hasznosítására vonatkozó pályázatokat.
Ezek közt a legértékesebb a 800 MHz-es tartomány, amin korábban analóg tévéadások mentek, de a digitális átállással ezek is megnyílhattak mobiladat-forgalom előtt. Úgy lehet ezt jobban megérteni, hogy ez az a sáv, ami által szupergyors internetet varázsolhatnak a mobilunkra a szolgáltatók, azaz ennek a frekvenciatartománynak segítségével építhetik majd ki a szolgáltatók országosan a 4G-s hálózatukat.
Az állam már kevesebb, de még mindig jelentős pénzt vár a pályázatból. Korábban 125 milliárd forintot lőttek be, de a mostani kiírásban már csak 105 milliárd forintot várnak a frekvenciablokkokért.
Az állam célja a "a szélessávra alkalmas és nem használt frekvenciák értékesítésével a gazdasági verseny erősítése, és a szélessávú hálózatok kiépítésének gyorsítása. A jövőben tovább növekednek hazánkban a szélessávval ellátott területek, nagyobb lesz az elérhető le- és feltöltési sebesség is, így mindenkinek lehetősége lesz az információs társadalom aktív részesévé válni."
Furcsa, hogy nem aukció keretében értékesítik a frekvenciákat, hanem pályázatos-pontozásos módszerrel. Az előbbivel ugyanis jellemzően nagyobb bevétel jön a kiíróhoz. A pályázatos formát akkor szokták választani, ha több fontos, és lényeges különböző feltételt vállalhatnak eltérő súllyal a pályázók.
A mostani állami álláspont szerint egy aukciós eljárásban nem lehet előírni a nyertesek beruházásokra, hálózatépítésre vonatkozó kötelezettségét. Márpedig az NMHH szerint frekvenciaértékesítés nemcsak a költségvetésnek jön jól, hanem eleget kíván tenni Magyarország uniós tagságából eredő kötelező vállalásainak, a szélessávú vezeték nélküli internet gyorsabb és minél szélesebb körű hazai elterjesztésének.
Eredmény az NMHH szerint július vége felé lesz, a szerencsés nyertesek a frekvenciákat 2034-ig jogosultak használni.
Az NMHH tavaly májusi jelentése szerint a vezetékes szélessávú internet-előfizetések becsült száma Magyarországon 2,213 millió volt. A Magyar Telekom volt a piacvezető, piaci részesedése 35,2 százalék, második a UPC, piaci részesedése 21,9 százalék, a harmadik a sorban a Digi 13,8 százalékos részesedéssel. Ezt követte több száz kisebb szolgáltató együttes részesedése, amely 11,4 százalékot tett ki, majd az Invitel következett 9,6 százalékkal.
Az UNESCO minden évben szeptemberben adja ki jelentését a szélessávú internetelőfizetések helyzetéről. Eszerint Magyarország a 34. helyen áll a ranglistán, száz lakosból 22,9-nek van előfizetése. Ugyanakkor a lakosság 72 százaléka használ internetet, ebben a listában Magyarország 38. helyen áll.
Svájcban a legjobb a helyzet az előfizetések számát nézve, ott a lakosság 41,9 százalékának van előfizetése, Hollandia a második 39,4 százalékkal, Dánia a harmadik 38,2 százalékkal. Magyarország szomszédai közül Ausztria előz meg, náluk 25,2 százalékos az elérés, Szlovéniában 24,6 százalékos. A többi szomszédos országban kisebb a penetráció.