Ma és holnap Brüsszelben ül össze a világ hét legerősebb gazdaságának vezetője, hogy Putyint kizárva, távollétében globális kérdésekről tárgyaljanak. Az EUrologus G7-csúcs szájbarágója.
Miután Oroszország év elején elfoglalta a Krím-félszigetet az EU és az USA szankciós politikájuk részeként a márciusi hágai nukleáris csúcstalálkozón jelezte, nem lesz G8-csúcstalálkozó a téli olimpia helyszínén, a fekete-tenger melletti Szocsiban. A rögtönzött helyszín ezért Brüsszel lett, ahol hosszú idő után újból G7 formátumban ülnek össze a legbefolyásosabb vezetők (legalábbis egykor azok voltak). Hiába elnökölné tehát elvileg idén Oroszország az elit politikai klubot, Vlagyimir Putyint meg sem hívták.
Egyesült Államok - Barack Obama elnök
Kanada - Stephen Harper
Japán - Shinzō Abe miniszterelnök
Nagy-Britannia - David Cameron miniszterelnök
Olaszország - Matteo Renzi miniszterelnök
Franciaország - Francois Hollande elnök
Németország - Angela Merkel kancellár
+1 EU - Herman van Rompuy, tanácselnök, José Manuel Barroso, EB elnök
Mi mással kezdhetnék szerda esti vacsorájukat a vezetők mint, hogy részletesen tárgyaljanak Oroszországról és az elnökválasztás utáni ukrán helyzetről.
Az EU és a USA is több elítélő állásfoglalást tett közzé az utóbbi hetekben az orosz katonai agresszióra, az ukrán szeparatisták moszkvai támogatására és az Ukrajna területi szuverenitásának megsértésére reagálva. A vacsorán azonban Ukrajna kapcsán az ország nyugati törekvéseinek támogatása, gazdasági segítségnyújtás és a demokrácia megerősítése lesznek a fő témák.
Eközben az EU folytatja 11 milliárd eurós támogatási vállalásai kifizetését. Ezek közt van egy 1,6 milliárd eurós makro-finanszírozási segítségnyújtás az ország folyómérleg-egyenlegének kisegítésére és egy 365 millió eurós keret a demokratikus reformok megvalósítására, a civil társadalom erősítésére és a szociális és gazdasági fejlesztésekre. Tovább folytatódik közben az április 23-án politikai szinten már aláírt EU-Ukrajna szabad-kereskedelmi megállapodás részleteinek elfogadása.
A várakozások szerint a munkahelyteremtés lesz a legégetőbb kérdés amiről a találkozó második napjának reggelén egyeztetnek a vezetők. A globális közgazdasági konszenzus szerint ugyanis miközben a 2008-as válság javán immár túl van a világ, továbbra is aggasztóan magas a munkanélküliség. A fő hívószavak csak az újszülötteknek újak: ifjúsági munkahelyteremtés, fenntartható foglalkoztatás, strukturális reformok.
Az EU idén 1,6 százalékos növekedéssel számol, mely jövőre 2 százalékra nőhet miközben tavaly nyár óta nem nő tovább a munkanélküliek száma, igaz érdemben nem is csökkent azóta.
Tovább egyeztetnek majd a kormányfők az adóelkerülés elleni közös lépésekről és halad az egységes globális adó információ csere mechanizmus felállításáról szóló tárgyalás is. Ezek mellett miközben a legutóbbi válság éppen a regionális protekcionizmus erősödését hozta magával, téma lesz a piaci protekcionizmus elleni küzdelem a csütörtök reggeli etapban.
A második csütörtöki tárgyalási szakaszban az ukrán helyzet tükrében a májusi római G7 energiaminiszteri ülésen körvonalazottak alapján folytatódik a közös gondolkodás. A szájkarate helyett azonban azt ígérik a fejesek, hogy konkrét az országok által megvalósítandó lépésekről lesz szó, melyek közösen átfogó, diverz, ellenálló és az alacsony CO2-kibocsátás felé mozduló energiapolitikává állnak össze. A fókusz természetesen az energiaforrások és szállítóútvonalak diverzifikációján lesz a kibocsátáscsökkentés szem előtt tartása mellett.
Klímaváltozás ügyében mintha csak a 2009-es koppenhágai ENSZ klímacsúcs óta megállt volna az idő, miközben az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) jelentései pont ellentétes megállapításokra jutnak. A G7 csúcson ennek ellenére a világ vezető széndioxid-kibocsátói továbbra is az ipari forradalom előtthöz képest a Föld átlaghőmérsékletének maximum két Celsius fokos emelkedése melletti elkötelezettségükről tesznek várhatóan tanúbizonyságot. Ne feledjük ebben a sztoriban vastagon az USA a rossz fiú, aki minden eddigi nemzetközi fórumon szembement egy globális alkunak, Eközben az EU kissé naivan, de ambiciózus célok mentén tárgyalt (sikertelenül). A közös cél azonban hivatalosan ezúttal is a 2015-ös párizsi ENSZ klímacsúcson egy új globális klímarezsim létrehozása lesz.
A csütörtöki ebéden végül a fejlesztéspolitika zászlaja alatt téma lesz az anyák, újszülöttek és gyerekek egészségvédelmére fókuszáló Muskoka kezdeményezés, a globális védőoltás és immunizációt zászlajára tűző GAVI szövetség és az Új élelmiszer-biztonsági és táplálási szövetség mely, a 2010-es G8-csúcs nyomán a Deauville partnerség néven lett elkeresztelve.