Leginkább nem a tavaly bevezetett, minden banki szolgáltatást csúnyán megdrágító, a lakossági ügyleteket terhelő „tranzakciós illeték” miatt, és nem is az ingyenes készpénzfelvétel miatt tart a lakosság egyre több készpénzt – mondta Bartha Lajos, az MNB pénzügyi infrastruktúrákkal foglalkozó igazgatója a jegybank fizetési rendszerről szóló jelentésének bemutatóján.

A készpénzzel csak a baj van, a hatóságok világszerte arra törekednek, hogy visszaszorítsák ezt a korrupciót és a követhetetlen ügyleteket lehetővé tevő fizetési formát. Ehhez képest nálunk így emelkedik a lakosságnál lévő készpénz mennyisége: 

De akkor miért, ha nem a fenti okok miatt? A jegybanknak megvannak a maga magyarázatai.

• Lementek a betéti kamatok, így kevésbé éri meg betenni a pénzt a bankba.
• A magyar lakosság jelentős tétellel spekulál valutában, tehát készpénzben – márpedig az utóbbi hónapokban nagyok voltak a forintárfolyam kilengései.
• Nem kivették a pénzt az emberek a bankból, hanem csak visszatartják a befizetést.
• És egyébként is az a hosszú távú trend már a kilencvenes évek óta, hogy emelkedik a készpénz aránya, igazából csak ez folytatódott. „Magyarország nem Svédország" – mondta Bartha Lajos.
• Azért sincs baj, mert csak akkor emelkedhetne tovább a készpénzállomány, ha az emberek lényegesen többet vennének fel a mostani átlagos, havi 70 ezer forint / fő körüli szintnél.

A pénzügyi infrastruktúrának egyébként nem ártott sokat a tranzakciós illeték, számlákat egyelőre nem szüntettek be a fogyasztók – derül ki a jelentésből. Ráadásul amióta az MNB erélyesen lecsapott a díj áthárítására, alaposan visszaestek az árak:

Azért nem érdemes a végtelenségig emelni a csekkadót

Az MNB szakértői viszont fontosnak tartották többször megállapítani, hogy nem lenne érdemes a végtelenségig emelni a lakossági tranzakciókat terhelő illetéket, mint ahogy azt több dél-amerikai ország tette korábban (súlyos következményekkel). Hosszú távon ugyanis vélhetően nem ilyen rugalmatlanok a magyar fogyasztók pénzügyi szokásai.

Ezzel együtt nem túl fejlettek a magyar lakosság pénzügyi szokásai:

Itt az látszik, hogy a vásárlásoknak csak a 13 százalékát fizetjük kártyán, és sárga csekken fizetjük be a rezsi 75,7 százalékát a jegybank szerint – mindkettő nagyon csúnyán, többszörösen elmarad az európai átlagtól.