Jelentősen túlszaporodtak idén a mezei pockok az ország déli és középső részein: a Gabonatermesztők Országos Szövetsége becslése szerint 500 ezer tonna terméskiesést okozhat a rágcsálóinvázió, írja az MTI.
Vancsura József, a GOSZ elnöke szerint a gazdák jelentős bevételkiesést szenvedhetnek el, ilyen típusú kárra ráadásul nincs biztosítás. A GOSZ egyébként már korábban is jelezte, hogy az enyhe tél után esetleg pocokinvázióra is lehet számítani, és szorgalmazta, hogy a gazdák időben kezdjék meg a védekezést.
Magyarországon három, mezei pocok elleni rágcsálóirtó készítménynek van állandó engedélye, az Arvalin LR-nek, a Polytanolnak és a Delunak. A Redentin 75 RB-t csak szükséghelyzeti engedély birtokában lehet használni. A Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Hatóság az ország déli megyéiben és középső területein május 30.- július 31. között engedélyezte a szer használatát a kalászosok és a repce védelmére, és jelezte: ha a rágcsáló tovább szaporodik a lucernásokban, akkor az engedélyt módosítják. A Redentin 75 RB használatához termelői regisztráció szükséges a megyei kormányhivatalok növény- és talajvédelmi igazgatóságain. Jordán László, a Nébih elnökhelyettese jelezte: most először adták ki az engedélyt a méreg kiszórására légi úton. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a méreg
ezért a gazdáknak gondoskodniuk kell a nyulak elriasztásáról.
Katasztrofálisnak nevezte a Baranyában okozott pocokinváziós helyzetet a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatója, Kurucz Sándor:
Nem emlékszem arra, hogy a rágcsáló ekkora kárt okozott volna 35 éves pályafutásom alatt!
100 négyzetméterenként két lakott járat esetén már ajánlott a védekezés, de Bóly, Kislippó, Beremend térségében nem ritka a 35-40 lakott járat sem, így nem csoda, hogy ott egyes helyeken úgy néz ki a termés, mintha már arattak volna. Kurucz szerint a mezei pocok ebben a térségben amúgy is jól érzi magát, folyamatosan védekezni kell ellene, ám ez az idén kevés volt a szaporulat megállításához. Hozzátette: az elmúlt napokban már 3500 hektár vegyszeres kezelésére adtak be engedélykérelmet.
Békés megyében a pockok 50-70 hektáros egybefüggő területeket taroltak le, közölte a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatója, Fári Zoltán. A védekezésre engedélyezett 100 tonna Redentin 75 RB két nap alatt elfogyott, ezért újabb kétszáz tonnára adtak be engedélykérelmet. Az erősen fertőzött gócokban jelentős a kár,
Hódi László, a Csongrád Megyei Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatóságának igazgatója elmondta: a megyében sok a rágcsáló a Békéssel közös határszakaszon, valamint a Maros völgyében, míg a Duna-Tisza közi homokos talajú területeken jobb a helyzet.
Tolna megyében eddig 500 hektáron kértek engedélyt a termelők a mezei pockok irtására. Gabi Géza, a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságának igazgatóhelyettese elmondta:
jelent problémát az állat túlszaporodása. Az érintett területeken száz négyzetméterenként 15-20 lakott járatot észleltek, itt becslések szerint 25-60 százalékos terméskiesés várható. Az irtáshoz szükséges készítményt a termelőnek kell megvennie, az engedélyezett mennyiség hektáronként 20-40 kilogramm. A legmagasabb engedélyezett dózis használata esetén az irtás egy hektáron mintegy 16 ezer forintba kerül. Tolnában elegendő Redentin 75 RB áll rendelkezésre, az eddig jelzett 500 hektáron 16 tonnát használnak fel. A szert kizárólag növényvédelmi szakmérnök felügyeletével lehet használni.
Jász-Nagykun-Szolnok megye minden térségében sok a pocok, de tarrágás egyelőre csak kisebb táblarészeken figyelhető meg, mondta Holló László, a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságának vezetője. Az igazgató szerint
A megyében legutóbb az 1960-as évek derekán szaporodott el ilyen mértékben a mezei pocok!
Bács-Kiskunban a pockok jobbára a megye nyugati, Duna-menti részén, illetve a déli területeken szaporodtak el, az itteni kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságához eddig mindössze három termelői megkeresés érkezett, mondta Mandula Róbert, az igazgatóság helyettes vezetője.
Zalában a tömeges előfordulás ellenére sem okozott jelentős gazdasági károkat a pocok, mert a szükséges védekezést az érzékeny és erősen fertőzött területeken elvégezték, közölte Szabó Gábor, a Zala Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága. Az igazgatóság tavaly októbertől idén márciusig 522 hektáron járult hozzá a védekezéshez a megyében.
és egyelőre Fejér megyében sem volt szükség különleges intézkedésekre.
A mezei pocok (latinul: Microtus arvalis) egy egész Európában elterjedt, nagyon gyorsan szaporodó, falánk állat. Hossza mindössze 8-10 centiméter, a farka 3-4 centiméter, testtömege 20-30 gramm. Mindenféle növényt örömmel fogyaszt, így szinte minden szántóföldi növényünben kárt tesz, a kalászosoktól kezdve a lucernán és a kukoricán át a répáig és a burgonyáig. De magok, füvek, gyökerek, levelek, gyümölcsök, bogyók, makk és dió is szerepelnek az étlapján.
Kedvező időjárási körülmények között (enyhe tél, kevés csapadék) a mezei pockok óriási mértékben elszaporodhatnak. Ilyenkor néha vándorösztönük is feltámad, és a lemmingekhez hasonlóan tömegesen kelnek útra. Az inváziós sereg viszont később magától összeomlik, mert a nagy egyedsűrűség olyan stresszhatást vált ki, melynek hatására viselkedésük megváltozik, és tömegesen pusztulnak el. (forrás: Wikipédia)