Az EY idei globális visszaélési felmérése alapján még mindig nagyon korrupt a magyar gazdasági élet: a megkérdezett üzleti vezetők 60 százaléka szerint gyakoriak a visszaélések és a megvesztegetések itthon, ez a két évvel ezelőtti felméréshez képest két százalékos romlást jelent.
Az sem túl megnyugtató, hogy Közép-Kelet Európához képest is elég rosszul állunk, ahol a válaszadók 47 százaléka vélte úgy, hogy gyakran tapasztal korrupciót. Nyugat-Európában viszont csak a cégvezetők kevesebb mint egyötöde, a megkérdezettek 19 százaléka vélte így.
Ez a helyzet egyébként annak ellenére van így, hogy nyugat-európai és a magyar felsővezetők korrupcióellenes elköteleződése közt elvileg nincs jelentős különbség, hiszen nyugaton a felsővezetők 85, míg itthon a felsővezetők 86 százaléka mondta azt, hogy hangsúlyosan jelzik a cégben, hogy nem nézik jó szemmel a csalást. Ez azt is jelenti, hogy megelőzzük a kelet-európai térséget, ahol 77 százalék volt a szigorú vezetők aránya.
Az előírások gyakorlati alkalmazása továbbra is nagyobb erőfeszítést kívánna itthon és nemzetközi szinten egyaránt. Magyarországon a válaszadók csupán fele vett részt korrupcióellenes képzésben, emellett a felelősségre vonás is igen alacsony arányú, a szankcionálás mértéke elenyésző. A megkérdezett vállalatok csupán 28 százaléka jelezte, hogy a korrupcióellenes szabályzat megszegői büntetésben részesültek.
A Közép-Kelet-Európára vonatkozó eredmények 14 országban végzett 608 interjún alapulnak. Az országok: balti államok, Horvátország, Cseh Köztársaság, Magyarország, Lengyelország, Románia,Oroszország, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Törökország, Ukrajna. A nyugat-európai piacokra vonatkozó eredmények 23 országban végzett 1103 interjún alapulnak. Az országok: Ausztrália, Ausztria, Belgium, Kanada, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország,Görögország, Írország, Olaszország, Japán, Luxemburg, Hollandia, Új-Zéland, Norvégia,Portugália, Szingapúr, Spanyolország, Svédország, Svájc, Egyesült Királyság, Amerikai Egyesült Államok.