A friss adatokkal is cáfolja az Európai Unió statisztikai hivatala azt a közkeletű tévedést, hogy a magyar árak a nyugati szinten állnának. Az EU-ban ugyanis továbbra is jelentősek az árkülönbségek, az átlaghoz képest 40 százalékkal drágább (Dánia), illetve 52 százalékkal olcsóbb (Bulgária) országot is találunk, írta a portfolio.hu.

A magyar árszínvonal 40 százalékkal alacsonyabb, mint az EU 28 tagországának átlaga. Akkor miért érezzük mégis úgy, hogy a fejlettebb országokban sem drágább az élet? Például azért, mert a nyugatra látogató turista, aki csak az elektronikai cikkek árát hasonlítja össze, egyáltalán nem érzékeli, hogy a hazai átlagos árszint lényegesen alacsonyabb a nyugat-európainál, sőt ennek éppen az ellenkezőjét tapasztalja. Ugyanezt tapasztalhatja bárki, aki a távközlési díjakat veti egybe. Aki a ruházati termékek árát nézi, azt találja, hogy a hazai árszint csaknem azonos a nyugatival, aki pedig az élelmiszerekét, arra jut, hogy erősen megközelítettük a nyugati árszínvonalat.

Eközben a szolgáltatások körében jelentősek az árkülönbségek. Összességében azt állapíthatjuk meg, hogy az árszínvonal erős összefüggést mutat a gazdasági fejlettséggel. Vagyis ha a jólétünk hiányán szomorkodunk, akkor eközben nem a magas árakat kell okolnunk, hanem sokkal inkább az alacsony béreinket. Az viszont az ország átlagos termelékenységéhez igazodik, vagyis csak a gazdasági fejlődéssel együtt várhatjuk az emelkedését.