Devizahitel-szerződések százezreit írja át a kormány, és ez még csak a kezdet. Az árfolyamrésen nyert, tisztességtelennek nyilvánított nyereséget három hónapon belül le kell vonniuk a bankoknak a tartozásokból, az egyoldalú kamatemeléseknél pedig a bankoknak kell bizonyítaniuk, hogy tisztességesek voltak. Előbbi nagyjából 100 milliárd, utóbbi pedig 300 milliárd forintos győzelem az adósoknak, illetve veszteség a bankoknak. A végtörlesztők nem járnak még jobban, a forinthitelesek is megnézhetik a kamatemeléseket.
Felkerült a parlament honlapjára a kormány várva várt devizahiteles törvényjavaslata. Az rögtön kiderül belőle, hogy nemcsak a deviza-, hanem a forintalapú hitelekre, valamint a pénzügyi lízingszerződésekre is vonatkozik. A végtörlesztők viszont kimaradnak belőle.
A szerződéseket életben tartja a javaslat, a Kúria által a múlt héten tisztességtelennek nyilvánított szerződéses feltételek kijavításával. A devizahiteles mentőcsomag-sorozatnak nincs vége, a törvény kilátásba helyezi, hogy az őszi ülésszakon a devizahiteles kérdés „végleges rendezésére” is sor kerül.
A lényeg:
A megdönthető vélelem ebben az esetben azt jelenti, hogy ha a bank nem bizonyítja, hogy tisztességes, akkor tisztességtelennek kell tartani – tehát az egyoldalú szerződésmódosításra irányuló gyakorlatuk alaphelyzetben tisztességtelen, mondja a tövény. A bizonyítási teher a bankok vállán nyugszik.
A végtörlesztők kimaradnak, mivel túlságosan jól jártak korábban. Ahogy a törvény indoklása fogalmaz: „a végtörlesztésekre а fogyasztók számára az akkori piaci feltételeknél, az eredeti szerződéses kötelezettségnél kedvezőbb feltételekkel — pl. а tényleges piaci árfolyamoknál kedvezőbb árfolyamon — került sor”.
Határidőket is előír a törvény (nem mostantól, hanem a törvény kihirdetésétől kezdve; várhatóan július 4-én szavaznak majd róla):
A kormány tehát tömegesen átír magánjogi szerződéseket, igaz, a magyar állam nem először csinált ilyet a rendszerváltás óta. Az árfolyamrés ügyében úgy tűnik, nincs helye jogorvoslatnak. Viszont ha a bankok – minden valószínűségre rácáfolva – bizonyítani tudják a bíróságokon erőltetett tempóban, hogy az egyoldalú kamatemelések megfeleltek a Kúria által elvárt jogelveknek (átláthatóság, érthetőség/egyértelműség, objektivitás, tételes meghatározás, ténylegesség, felmondhatóság, arányosság és a szimmetria elvei), akkor megúszhatják ezt a büntetést.
A bankok fellebbezhetnek is, így az ügyek eljuthatnak a Kúriáig. A perekben az alperes a magyar állam lesz.
A Kúria devizahiteles-ügyben hozott, hatalmas horderejű döntésével itt, itt, itt és itt foglalkoztunk részletesebben.