Jelentős fordulat következett be az erősen euroszkeptikus Csehország európolitikájában. Újra napirenden van az euró bevezetésének kérdése a politikai pártok között, javulnak az ehhez szükséges gazdasági mutatók, és nincs már döntő befolyása a cseh belpolitikában az euró legnagyobb kritikusának, Václav Klausnak sem.
Szlovákia 2009-től, Észtország 2011-től, Lettország 2014-től és várhatóan Litvánia 2015-től az euróövezet tagja: az eurózóna bővítése folyamatos. Az euroszkeptikus Nagy-Britanniával rendszeresen együtt emlegetett Csehországban az elkövetkező időszak alapvető változást hozhat az európolitikában.
A Magyarországon és Csehországban mélyen gyökerező felfogás, miszerint ennek a klubnak nem érdemes tagja lenni, Prágában megváltozott. Szakemberek szerint a fordulatot három döntő fejlemény mutatja:
A szlovák gazdaság növekedése a gazdasági világválság óta – ellentétben a nemzeti valuta támogatóinak várakozásaival – nem csökkent. Ezzel ellentétben Szlovákia néhány év alatt utolérte a hagyományosan mindig fejlettebbnek és tőkeerősebbnek tartott cseh gazdaságot. 2005-ben, amikor megszületett az euró bevezetéséről szóló terv Szlovákiában, az Eurostat adatai szerint a szlovák gazdaság az európai átlag 60 százalékát hozta. Ez a szám 2012-ben már 76 százalék volt. Hasonló időszak alatt Csehország 79 százalékról 81 százalékra lépett.
A korona gyengítése szintén az euró bevezetését támogathatja, amely összefügg a cseh nemzeti bank megváltozott árfolyampolitikájával. A mesterségesen fenntartott árfolyam-stabilitást és erős koronától való eltérést a lakosság üdvözölte és elfogadta az euró által nyújtott árfolyambiztonságot. Az államilag támogatott erős euroszkepticizmust, többek között a Václav Klaus által kinevezett Cseh Nemzet Bank felügyelőbizottsági tanácsa diktálta. A politikai változások révén kicserélődött banki vezetők kiegyensúlyozottabb viszonyt teremtettek az Eu és az új cseh kormány között.
Nagy meglepetésre idén májusban minden politikai párt megfogalmazta véleményét, a televíziós vitákban rendre felmerült a közös európai valuta lehetséges csehországi bevezetésének témája is. Az euró párfogói a Szociáldemokraták, Csehszlovák Néppárt, a populista ANO, liberális konzervatív TOP09 és a szintén liberális Zöldpárt, míg bevezetése ellen az egykor szebb időket megélt Polgári Demokraták (ODS), a Szabad Polgárok, a bevándorlásellenes populista Úsvit-Hajnal és a kommunisták kampányoltak.
Az EP-kampány világossá tette: az euró bevezetése elsősorban a cseheken, a cseh kormányon és a maastrichti kritériumok teljesítésén fog múlni. 2013 őszén jelentette a Cseh Statisztikai Hivatal: a korábbi években rendre alulteljesített kategóriákban fordulat történt. Az egy adott költségvetési évben az államháztartási hiány a GDP három százaléka alá került, és az államadósság is alacsonyabb lett, mint a GDP hatvan százaléka. Ma Csehország, az árstabilitási kritériumon kívül, amely egyébként elsősorban politikai döntést igényel, Csehország a maastrichti kritérium minden feltételét teljesíti.
Már nem jelenthet problémát az euró bevezetése
– válaszolta Andrej Babiš (ANO) jelenlegi pénzügyminiszter a minap egy internetes online chatbeszélgetésen olvasói kérdésre, ugyanakkor hozzátette: a jelenlegi cseh kormányt ez még nem érinti, leghamarabb öt év múlva kerülhet sor. Néhány hónappal korábban, 2014 februárjában Zeman köztársasági elnök beszélt a közös pénznem bevezetéséről, ő 2-5 éven belül ígérte annak végrehajtását.
A Wall Street Journal 2014 januárjában készített interjút Jiří Rusnok korábbi miniszterelnökkel, aki jelezte: Csehország hat év múlva bevezetheti az eurót. Az amerikai újság is megállapította: az európai szorosabb integrációval kapcsolatos fagyos cseh viszony a Nečas-kormány bukásával és Zeman, új köztársasági elnök kinevezésével kezdett olvadni. Rusnok ma már a Sobotka-kormánnyal együttműködő Cseh Nemzeti Bank igazgatóságának egyik tagja. Bár a csehek többsége ellenzi az euró bevezetését, általános vélemény a cseh Európa-párti politikusok között, hogy a témát napirenden kell tartani, amely a 2017-es parlamenti választásokig elnyerheti a választók többségének támogatását.
Rusnok egyébként az eurózóna projektet továbbra is erősnek tartja annyira, hogy megváltoztassák a lakosságban uralkodó tévképzetet, miszerint a közös pénznem bevezetése kárt okoz a cseh gazdaságnak, illetve kockáztatja a cseh nemzet szuverenitását.
Óvatos fordulatot figyelhetünk meg leglábbis a cseh gazdasági, pénzügyi szakemberek és a vállalkozási szektor szereplői között. A 2014 első negyedévében készített felmérés alapján ga megkérdezettek 66 százaléka szerint be kellene vezetni az eurót Csehországban, de 45 százalékok ezt a lépést akkor tenné meg, ha az eurózóna jövője egyértelművé válik számukra, míg 21 százalék az azonnali bevezetés mellet tette le a voksát. Az euro bevezetése ellen a megkérdezettek 32 százaléka voksolt.
Ezt már a téma nagy vesztese Václav Klaus egykori köztársasági elnök nyilatkozta a cseh hírtelevízióban, ahol élesen támadta Babiš pénzügyminisztert és Zeman köztársasági elnökököt, de kritizálta Sobotka, jelenlegi cseh miniszterelnököt is az euro tervezett bevezetése miatt.
Nem értem, hogy ezek az urak mitől lettek ilyen nagy eurofanatikusok, és miért zavarja őket az, hogy zsebükben saját pénznemet tarthatnak? Ennyire utálják a cseh koronát?
– értetlenkedett Klaus, aki ma már csak egy parlamenten kívüli 2-3 százalékos jobboldali-populista párt külső támogatója.