Nagyjából 17 milliárd forintért megveszi az állam a legveszteségesebb bankot, 1-2 éven belül jövedelmezővé tenné, majd tovább is adná. Az MKB-t többek között éppen a kormányzati intézkedések gyengítették le, 25 millió eurónyi bankadót fizettek, a tranzakciós adó 44 millió euró euróval rontotta az eredményüket, és még csak most jött volna az adósmentő csomag. A BayernLB-nek mindenképpen el kellett volna adnia magyar leánybankját, de korábban az OTP-ről pletykáltak vevőként. Az időzítés mindenkit meglepett.
A magyar állam veszi meg a legveszteségesebb magyar bankot, az MKB-t – olvasható a bajor tartományi bank honlapján. A közleményben a bajorok érezhető megkönnyebbülésről írnak az eladásról, és a következő részletek derülnek ki:
Az MKB az elmúlt években az egyik legveszteségesebb magyar bank volt, amely csak a múlt évben 409 millió eurós (múlt év végi árfolyamon 121 milliárd forintos) veszteséget produkált. Ez az egy évvel korábbi, szintén elképesztő mértékű, 308 millió eurós mínuszt is jócskán alulmúlta.
A veszteséges éveket a Moody's nem is hagyta szó nélkül: a bank úgynevezett alapszintű adósminőség-értékelését (BCA-mutatóját) négy fokozattal, „b3”-ról „ca”-ra rontotta, míg a betéti besorolásait három szinttel, B2-ről Caa2-re minősítette át (három másik bankot is lesoroltak). Az MKB erre válaszul szakított is a hitelminősítővel.
A banknál az elmúlt két évben kétszer is vezérváltás volt: Erdei Tamás 2012 februárjában Simák Pál váltotta, ő azonban idén március 31-i hatállyal lemondott, és április óta a CIB elnök-vezérigazgatója. A bank jelenlegi elnök-vezérigazgatója Sebők András.
Az MKB eredményét rontó tényezők között márciusban a kemény gazdasági és politikai környezetet említette a tulajdonos BayernLB. 46 millió eurónyi bankadót fizetett a bank, a tranzakciós illeték pedig 44 millió euróval rontotta eredményét. A kockázati költségek 33 millió euróval 333 millió euróra nőttek az MKB-nál, elsősorban a továbbra is rossz ingatlanpiaci környezet miatt. A veszteségek miatt a BayernLB tőkét is emelt az MKB-nál.
A bank az idei évben sem sok jóra számíthat: csak a nyár eleji devizahiteles Kúria-döntésnek csak az árfolyamrésre vonatkozó része 5,1 milliárd forint mínuszt jelentett neki. Néhány napja úgy tűnt, hogy a bank perelni is fog, a tulajdonosváltás után ez már aligha várható.
A BayernLB-nek az Európai Bizottság egyik döntése miatt muszáj volt eladni a magyar leánybankját, tavaly már, hogy ezt megkönnyítsék, a bank feldarabolása mellett döntöttek. Korábban azonban az OTP-t pletykálták vevőként. (A bank történetéről itt olvashat részletesebben, a magyar banktörténelem legfurcsább vállalati himnuszát itt hallgathatja meg.)
„A kormány célja, hogy az MKB-t aktív, jövedelmező bankká alakítsa át, ezért kiemelten fontos a jelenlegi ügyfélkör megtartása, sőt bővítése” – írja közleményében a nemzetgazdasági minisztérium. A bankrendszerben a hazai tulajdon részaránya növelésével indokolják a felvásárlást (a külföldi tulajdonosok tőkepótlásáról érdekes módon mélyen hallgatva). Az NGM szerint a felvásárlásra elköltött 17 milliárd forint „nem jelent különösebb költségvetési terhet”.
"Az a reményünk van, hogy 1-2 éven belül az MKB visszanyeri erős, versenyképes pozícióját, és így a piaci értékesítésére is lehetőség lesz majd" - mondta Varga, aki szerint a kormány a hitelezési aktivitást az MKB-n keresztül erősíteni tudja.
A tranzakció egyébként az unió által figyelt költségvetési hiányt várhatóan nem növeli, a bruttó államadósság viszont emelkedik majd.