Noha helyi idő szerint éjfélkor jár le a türelmi idő, hogy Argentína rendezze tartozásait a befektetők felé, a Standard & Poor's bejelentette: részleges nem törlesztő kategóriába sorolja az országot.

Az amerikai hitelminősítő már július elején közölte, hogy negatív kihatású 
felülvizsgálat alá vette Argentína besorolásait, mert nem teljesítették kamatfizetési kötelezettségüket, de a cég egy ideig még várt a csődosztályzat megállapításával, mert látott esélyt az argentin kormány és az amerikai kötvénybefektetők közötti megegyezésre.

A nemzetközi hitelminősítő az európai és az amerikai piaci zárások után, szerda éjjel jelentette be, hogy az "SD" kategóriába sorolja vissza Argentína hosszú és rövid futamidejű szuverén devizaadósságát a "CCC mínusz/C" besorolásból.

Argentína volt a világ legkockázatosabb szuverén adósa az S&P Capital IQ globális piaci adatelemző csoport idei első negyedéves országkockázati listáján, írta az MTI. A Markit Financial Information Services piaci adatszolgáltató cég július eleji kimutatásában Argentína szuverén CDS-tranzakcióinak középárfolyama 1700 bázispont feletti szinteken mozgott a londoni piacon.

A világ egyetlen más országának államadósságát sem terhelik ilyen mértékű csődbiztosítási díjak. A piaci szereplők Argentínát e mérce alapján pontosan százszor kockázatosabb államadósnak tekintik, mint például az Egyesült Államokat.

Korábban már írtunk arról, hogy az argentinoknak június 30-ig kellett volna rendezniük az adósságukat, viszont nem akartak fizetni a befektetőknek, akikkel már 12 éve vitáznak. Így viszont a maradék államadósságuk törlesztését sem folytathatták.

Az adósságot nem egyszerűen azért nem fizetik ki, mert nem tudnák, hanem mert egy részét nem akarják, ami miatt a maradékot a szabályok szerint nem is fizethetik ki. Argentína ilyenformán június 30-a óta technikai csődben van, megállapodás nélkül pedig úgy tűnik, 2002 után másodszor is csődbe jut az ország.

Az argentin állam 2001-ben hirtelen képtelen volt tovább törleszteni 93 milliárd dollárnyi adósságát, és államcsődöt jelentett. A hitelek egy részét azóta sikerült újratárgyalniuk: 2005-ben és 2010-ben az eredeti adósság több mint kilencven százalékát alakították át hosszabb távú és sokszor az eredeti kötvények töredékét érő hitelekké, azaz egy csomó tartozás végül fizetés nélkül lekerült az országról. 

Voltak viszont olyan hitelezők, akik az adósságrendezésből kimaradtak, nem fogadták el a veszteségeket. Ők perek sorát varrták a nem fizető argentinok nyakába, hogy végre megkapják a pénzüket. Ezeket a pénzeket az argentinok rendre azért nem adták vissza, mert a többi adósságukhoz hasonlóan kevesebb pénzt akartak lehetőleg hosszabb idő alatt törleszteni.

Az egyik legkomolyabb ilyen ügy miatt került most bajba az ország: a bíróság döntése miatt ugyanis az, hogy nem fizették ki a pénzt az argentin kormány által egyszerűen "keselyű befektetőknek" titulált New York-i hedge fundnak, az Elliot Managementnek, azzal jár együtt, hogy a korábban sikerrel újratárgyalt és újraütemezett hiteleiket sem törleszthetik tovább. 

A lerontott adóbesorolás az amerikai tőkepiacokról teljesen kizárhatja őket, így drágábban tudják finanszírozni az államot a nemzetközi tőkepiacokról. Ez egyáltalán nem jön jól most, amikor az argentin államnak sürgősen új hitelekre lenne szüksége azokhoz a beruházásokhoz, amik lehetővé tennék, hogy az ország profitáljon a gazdag palagáz-készleteiből.