Svájc évek óta a versenyképességi listák élén áll, és a világszerte hivatkozott World Economic Forum (WEF), illetve az IMD World Competitiveness Center otthona is. Az általuk összeállított értékelésekben Magyarország a régió éllovasa volt a 90-es évek végén, jelenleg sereghajtó, írta Chikán Attila és Czakó Erzsébet a Világgazdaságban.

A WEF téli davosi fórumai mellett az 1979 óta fejlesztett, az országok teljesítményét értékelő rangsorairól ismert világszerte. A minden évben ősszel publikált Global Competitiveness Reportja 2013-ban 148 országra terjedt ki.

A nemzetgazdasági teljesítményre ható társadalmi, gazdasági és természeti tényezőket három index alapján értékelik – az alapadottságok, a hatékonyságnövelő tényezők, valamint az innováció és üzleti fejlettség tényezői - majd egy számba sűrítik a részeredményeket, és ennek alapján rendezik sorba az országokat.

Az elért adott évi helyezéseknél informatívabbak a részeredmények, amelyek kimunkáltak és mindegyik országra azonos módon alkalmazzák. Magyarország 1999-ben érte el a legelőkelőbb helyezést az átfogó listán, akkor éllovas volt, azóta pozícióvesztést látunk, a 26.-ról a 48. helyre csúsztunk.

A magyar gazdasági teljesítmény stagnálást jelez, a másik három tényezőben helyezéseink romlottak. A válság évétől a gazdasági teljesítményt illetően a hat országból az első háromban vagyunk, a kormányzati hatékonyság és az üzleti hatékonyság területein Görögország és Portugália társaságában hátul állunk.

A V4 országok közül Lengyelországnak sikerült lényeges előrelépéseket tenni a válságot követően. A WEF rangsorai is ehhez hasonló képet mutatnak a hat ország versenyképességének alakulásáról.