Hiába döntött úgy a bíróság, hogy nyilvánosságra kell hozni a trafikpályázatok bírálati anyagait, a dokumentumok közzététele után sem tisztult ki teljesen a kép. Noha korábban több helyről beszámoltak arról, hogy politikai és nem szakmai alapon történt a bírálat, sógorok, testvérek, nagyvállalkozók, szomszédok kaptak koncessziót a régi trafikosok helyett, sokan vártak arra, hogy majd a pályázatok nyilvánosságra hozása ad erre megdönthetetlen bizonyítékot.

Nem került tiszta víz a pohárba

Csakhogy maguk a pályázati anyagok továbbra sem nyilvánosak, így nem is összehasonlíthatóak a vesztesek pályázataival. Mindössze az értékelő lapokat, és a bíráló bizottság tagjainak nevét tették közzé. A nyertes pályázatokat továbbra is a minisztérium őrzi, a vesztes pályázatokat pedig a korábbi ígéretek ellenére visszaküldték a pályázóknak.

Átböngészve a bírálati anyagokat néhány dolog azonban megállapítható:

• Nem igaz az a korábbi feltételezés, hogy a pályázatokba bele sem néztek, az objektív kritériumokat nagyrészt következetesen pontozták a bírálók.
• De egyáltalán nem biztos, hogy a pályázatokhoz benyújtott üzleti terveket is részletesen átnézték. Erre nem csak kellő idő nem lehetett, de a tervekről írásbeli értékelés sem született.
• A pontszámítást úgy alakították ki, hogy szinte teljes mértékben az üzleti terv értékelésén múlt, hogy egy pályázat nyer-e vagy veszít.

Mivel az Indexnek korábban több vesztes trafikos elküldte a visszapostázott pályázati anyagát, volt miből kiindulnunk. Ha a nyertes pályázat nem is volt a kezünkben, a vesztesek anyaga és a most nyilvánosságra hozott bírálat már elég ahhoz, hogy érdekes dolgokra akadjunk. Például olyanra, mint az alábbi eset, ahol a vesztes trafikost védve nem közlünk neveket.

Alpolgármester vs. öreg trafikos

Egy Győr melletti kis, néhány ezres településen összesen két trafikjogra lehetett pályázni. Az egyik pályázó a fideszes alpolgármester, a másik pályázó egy a párthoz kötődő ügyvéd volt, aki a környéken végül, különböző településeken összesen öt trafikot is bezsebelt. A harmadik pályázó egy régi, helyi vendéglátós, több mint tíz éve árult dohányt.

Nem csak a rutinja volt meg, hosszú nyitvatartást is vállalt. Sőt, azt is, hogy több mint öt éven keresztül foglalkoztatni fog egy megváltozott munkaképességűt, vagy felvesz egy munkanélkülit. A pályázat objektíven megítélhető szakaszában le is verte a többi pályázót. Végül mégis ő veszített.

Hogyan?

Ha az alábbi táblázatra nézünk, jobban érthetővé válik. Így nézett ki a pontozás ebben a konkrét esetben:

Így lett az alpolgármesternek 105 pontja, az ügyvédnek 103 pontja, míg a régi trafikosnak csak 70 pontja. Kiragadott példák ugyan, mégis tipikusak. A legtöbb pályázó nagyjából ugyanannyi pontot szedett össze az objektív értékelésen, általában 35-50 pont között, az, hogy valaki helyben lakik, vagy hajlandó mozgássérültet felvenni, alig néhány pontot számított. Majd jött az üzleti terv értékelése, ahol aztán minden eldőlt.

Ráadásul úgy, hogy éppen a terv pontszámához a bírálók semmilyen magyarázatot, szempontrendszert nem közöltek. Arról nem is beszélve, hogy mint arra korábban a Népszabadság is rámutatott, szinte fizikai képtelenség, hogy ilyen létszámú bizottság ennyi anyagot ennyi idő alatt tüzetesen átolvasson és értékeljen.

Tovább erősítheti a gyanút, hogy az értékelés nem szakmai alapon történt, ha beleolvasunk a konkrét pályázatokba, üzleti tervekbe, majd összevetjük azokat a pontszámokkal. Persze ebben az esetben az alpolgármester és az ügyvéd pályázatát nem láthattuk, de az hogy a régi trafikost miért pontozták le így, nehezen érthető.

Egy lepontozott üzleti terv

A 12 oldalas tervben aprólékosan részletezi a vendéglátós szakmai életútját, elismeréseit, képesítéseit, leírja, hogy a családi üzletben, amelyet feleségével visz, már ötven éve lehet cigarettát kapni. Beszámol arról, hogy a dohánytörvény életbe lépése után hová tervezi felépíteni a külső bejárattal is rendelkező trafikot.

Részletezi, hogy milyen saját tőkét vonna be, milyen biztonsági rendszert építene ki, milyen választékkal árusítana, hogyan tenné egyedivé és különlegessé a trafikot berendezési tárgyakkal, elegáns pulttal, dekorációkkal. Két új alkalmazott felvételét tervezte, és aprólékos, mindenre kiterjedő pénzügyi tervet csatolt a tervezett forgalomról, árrésről, bérköltségről, adókról. Csatolt számlakivonatokat, iratokat, fényképeket közölt a jelenlegi üzletről.

Ezzel együtt is jobb volt nála a két másik pályázó? Lehet, de hogy ennyivel, kevéssé valószínű. Tisztán viszont csak akkor látnánk, ha a polgármester és az ügyvéd nyertes pályázatait is megismerhetnénk. Ezt azonban a bírósági ítélet nem tette lehetővé, a nyertes pályázatok a minisztériumnál vannak. És egyelőre úgy tűnik, ott is maradnak.