Aprópénz az ingatlanokra költött több tízmilliárd forint az MNB-alapítványoknak adott kétszázmilliárdhoz képest – írja a HVG, hozzátéve, kétséges, hogy a jegybanknak honnan sikerült előteremtenie ezt a rengeteg pénzt.
A HVG szerint az alapítványoknak adott pénzből arra is futja, hogy a jegybankárok jó sok pénzt kapjanak a kuratóriumi tagságukért: a kuratóriumi elnökök akár a mindenkori minimálbér hétszeresét, a tagok pedig ötszörösét kaphatják egy közelmúltbeli törvénymódosítás nyomán. Ez a mostani minimálbér alapján havi hétszázezer, illetve félmillió forint.
A hetilap szerint különös, hogy a vagyon jelentős részét euróban kapták az alapítványok, éppen akkor, amikor a forint épp a leggyengébb volt az euróval szemben, március 14-én.
Az öt MNB-alapítvány (amelyeket onnan lehet megismerni, hogy mindegyik neve Pallasz Athénéval kezdődik) másfélszer annyi pénzt kapott, mint az egész magyar felsőoktatás:
Kérdéseket vet fel az is, hogy honnan van ez a pénz. Bírságból tavaly összesen alig több, mint 800 millió, idén pedig eddig 1,9 milliárd folyt be. A jegybank saját tőkéje 465 milliárd forint, még ehhez képest is igen nagy összegről van szó, amit az alapítványok kaptak.
Pénzt pedig nem teremthet az MNB csak úgy, hiszen a monetáris finanszírozás (gyakorlatilag a bankópréssel történő pénzteremtés) tilos a jegybanktörvény szerint.
A HVG szerint az alapítványok elhelyezésével függ össze a sok nagy értékű ingatlanvásárlás is:
Pallasz Athéné Domus Animae (Úri utca). 42 milliárd forint.
Pallasz Athéné Domus Scientiae (Kálmán Imre utca). 42 miliárd forint.
Pallasz Athéné Domus Concordiae (Krisztina körút). 42 milliárd forint.
Pallasz Athéné Athéné Geopolitikai (MNB-székház). 22 milliárd forint.
Pallasz Athéné Domus Mentis (Kecskemét). 12 milliárd forint.
A HVG szerint az MNB megszerezte a bankszövetség lapját is, a Hitelintézeti Szemlét, és tárgyalásokat folytatott 2013 végén a Nemzetközi Bankárképző Központ felvásárlásáról. A lap érdeklődésére azonban a jegybank cáfolta, hogy vételi ajánlatot tett volna.