Hihetetlenül sikeresen lopta a pénzt a Fortress nevű álbrókertársaság, pedig több ordító jel is volt, hogy itt egy hatalmas átverésről van szó. Most már ki is derült, hogy csak egy pitiáner piramisjáték volt. Nagyjából kétezer embertől tízmilliárd forintot csaltak el, aminek csak a töredéke került meg.
Több figyelmeztetés után végre lekapcsolta a – PSZÁF beolvasztása óta a piaci felügyeletet is gyakorló – Magyar Nemzeti Bank az utóbbi évek legnagyobb magyar lehúzását, a Fortresst, és a mögötte álló Sz.-F. Zsoltot, valamint a csalássorozatban közreműködő Flow Money nevű céget. Büntetőfeljelentést tettek, és kiróttak egy példátlanul nagy bírságot – de ez nem akadályozta meg a tulajdonosokat, hogy a pénz javát még korábban eltüntessék.
Amint az élesebb szemű megfigyelők azt elsőre kiszúrhatták,
De mégiscsak nagyjából kétezren estek áldozatul ennek az ordító átverésnek, ezért érdemes lehet részletesen bemutatni, mivel verték át a gátlástalan álbrókerek a pénzügyi ügyekben tájékozatlan, de nagy hozamra vágyó ügyfeleiket.
A cég arról híresült el tavaly különböző internetes fórumokon, hogy egy igen tekintélyes amerikai cég fióktelepének adta ki magát. Logóját pedig az előbbi cég, és egy másik, szintén ismert Fortress logójából gyúrta össze. Egy internetes kereséssel ellenőrizhető, hogy sem a Fortress Investment Groupnak, sem a Fortress Insurance Agencynek nincs magyarországi fióktelepe.
Az is gyanús lehetett volna, hogy a cég honlapján – amely mára lekerült, de korábban egy vadászgép videójával indított – semmilyen elérhetőséget nem közöltek. Se telefonszám, se emailcím. És azt is lehetett olvasni internetes fórumokon, hogy milyen gengszteres fenyegetésekkel vetették le a róluk szóló negatív híreket. De hát a cég nem olyan emberekre vadászott, akik akár a Google segítségével is utánamennének, hogy hova teszik a pénzüket.
Egy gyanakvó olvasónk még tavaly ősszel részletesen elmesélte nekünk, hogyan próbálták őt is rábeszélni Sz.-F.-ék a befektetésre. Tapasztalatait a megfelelő dokumentumokat csatolva el is juttatta az MNB-nek. Ő személyesen a Fortressnek ügyfeleket szállító cég, a Flow Money tulajdonosával, L. Zsolttal beszélt, az ő Duna Tower-beli irodájában. Egészen elképesztő dolgokat mesélt erről a találkozóról.
L. Zsolt hihetetlenül magas hozamokat ígért olvasónknak, és ezt egészen szórakoztató érvekkel próbálta alátámasztani – nyilvánvalóan olyan érvkészlettel dolgozott, amely arra alkalmasak, hogy a pénzügyekhez egyáltalán nem értő, ebből a szempontból veszélyeztetett rétegeket át tudja verni.
Az álbrókercég egyik szervezője azt magyarázta, hogy teljesen normálisak az ajánlataik, hiszen például „bármelyik Corvinuson végzett közgazdász csinál a tőzsdén havi 10 százalékot".
De mi ennél is többet tudunk, hiszen bennfentes információink vannak!
– mondta hitetlenkedő olvasónknak, talán fel sem ismerve, hogy ezzel egy bűncselekményt ismerne be, ha egyáltalán igazat mondana. Azt is állította L. Zsolt, hogy nemcsak a magyar tőzsdén vannak bennfentes információik, hanem a nemzetközi színtéren is, például tudomásuk van arról, hogy mikor fogják bevezetni a tőzsdére az
iPhone-részvényt,
ami már-már őrült dolog annak fényében, hogy az utóbbi évek legismertebb tőzsdei sztorija volt az iPhone gyártója, az Apple.
Van egy dolog, amiről bárki kiszúrhatja a hazug befektetéseket ajánló cégeket, és ez az, hogy egyszerre ajánlják ezt a két dolgot:
+
Becsületes befektetői szolgáltató ezt a két dolgot nem ajánlhatja egyszerre. Egy befektetés lehet kockázatos, de akkor tudnia kell az ügyfélnek, hogy a kiugró hozam lehetőségéért cserébe elvesztheti akár az egész vagyonát is. Ez a helyzet például az abszolút hozamú befektetési alapoknál, ahol a korábbi teljesítmény nem ad iránymutatást a jövőbeli teljesítményre nézve.
Vagy pedig kisebb kockázat, de akkor az ügyfélnek meg kell elégednie kisebb hozammal. Ez így működik a legális befektetői szolgáltatók világában. Ahol a fenti két dolgot együtt ajánlják, nagy a gyanú, hogy piramisjátékról van szó, de legalábbis valami nagy gond van a háttérben.
Az MNB pénteki sajtótájékoztatóján az hangzott el, hogy általában havi (!) 9 százalékos hozamot ígértek az ügyfeleknek. A lenti „befektetői prezentációban” (ami itt egészében elérhető) is ehhez hasonló őrült ajánlat látszik, és az is, hogy arra akarták ösztönözni az ügyfeleket, hogy minél tovább tartsák a cégnél a pénzüket:
Volt olyan termékük is, a „Gyémánt opció”, ami "százszázalékos tőkegarancia mellett" nyújtott heti 1 százalékos hozamot 40 hetes időtartamra. Tehát háromnegyed év alatt 48,8 százalékos, biztos hozamot.
Az interneten megtalálható tájékoztatóból az is kiderül (szmájlik kíséretében), hogy már félmillió forintos befektetéssel is lehetett indulni a cégnél. A pénz egy részét így, kisebb befizetések formájában szedhették össze, de mivel az MNB szerint jóval nagyobb, tízszer akkora volt a kár, mint egymilliárd forint (ennyi jött volna össze, ha kétezer embertől szednek össze 500 ezret), ezért bizonyára voltak sokkal nagyobb befizetések is.
A Fortress közvetítőkön keresztül hozta be mit sem sejtő áldozatait. Az egész pénzügyi közvetítői szakmában híresek voltak, hiszen tavaly ők adták a legmagasabb jutalékokat – azoknak az ügynököknek, akiknek volt gusztusuk részt venni ebben a nyilvánvaló lehúzásban. Ettől független a látszatra nem adtak sokat, néhol fénymásolva írták alá a szerződéseket.
Lássuk akkor a felgöngyölített ügy szerkezetét. Mint az MNB alábbi ábráján látszik, viszonylag komplex volt a csalás felépítése:
Az ügynökök, akik a befektetőket hozták a piramisjátékba, a Flow Money-val áltak kapcsolatban. Ez a cég 2013 előtt egy magyar kft. volt, azóta viszont kiszervezték egy brit székhelyű cégbe, amelyet szintén L. Zsolt vezetett. A magas jutalékokat is a Flow Money osztotta vissza a közvetítőknek.
A behozott pénzt viszont már a Fortresshez csatornázták, ide kellett a befektetőknek utalniuk a pénzt. Vagy, mint megtudtuk, készpénzben bevinni, a „befektetői szolgáltató” ugyanis készpénzben is szeretett üzletelni. A vicc az, hogy 2013. november előtt a (nem létező) Fortress Insurance & Investment Company nevében fellépő
csak ezt követően váltott Sz.-F. Zsolt egy máltai székhelyű cégre. A bejegyzett, Magyarországon létező Fortress (Fortress Befektetési és Pénzügyi Kft.) nem csinált mást, mint bérelt egy álirodát a Váci úton, a Capital Square épületében. Ez iroda kívülről nézve impozánsnak tűnhetett, de úgy tudjuk, valójában üres volt, egy székhely szolgáltatótól bérelték. A cég főtevékenysége a cégiratok szerint reklámügynöki tevékenység.
A befolyt pénzből három dolgot csináltak a Fortressnél. Egy részét visszautalták a befektetőiknek, hiszen ki kellett fizetni az őrült nagy hozamokat. Egy másik részét, másfél milliárd forintot az azóta zárolt bankszámlákon tartották. A pénz harmadik részének az útja ismeretlen.
tehát azt csinálták, mint a legegyszerűbb piramisjátékok: az új belépők befizetéseiből adták meg a korábbiaknak a magas hozamot, így felélve a tőkét.
Persze a 21. században már nincs bűnügy, aminek a szálai ne vezetnének a Föld legkülönbözőbb pontjaira. Azt még nem is tudjuk, hogy Sz.-F. Zsolt és bűntársai milyen adóparadicsomokba utalták az elszívott pénzt.
Mint látható, még Lengyelországban is sikerült „befektetőket találniuk”, ami ebben az értelemben nem jelent sokkal többet, mint rablást. Számlákat Ausztriában és Máltán zároltak a hatóságok.
Az MNB azt is megmutatta, hogy időben hogyan szívták fel a pénzt az álbrókerek. Igazán tavaly nyáron indult be a cég, hónapról hónapra egyre több szerződést kötöttek az agresszív ügynökök. Aztán amikor megindult a felügyeleti eljárás, gyorsan átmentették az ügyfeleiket az újonnan alapított máltai cégbe.
Nem adták fel azt követően sem, hogy a felügyeleti eljárás megindult az év elején. Úgy tudjuk, sok ügyféllel aláírattak egy papírt, hogy minden rendben van – lényegében megfenyegették őket, hogy különben nem lesznek kifizetve –, ami megnehezíti a károsultak számának pontos meghatározását.
Halmazati büntetésként maximum 15 év börtönre számíthatnak a szervezők – mondta az Indexnek Hantos Ádám ügyvéd. Piramisjáték szervezéséért ugyan önmagában csak három év járna, de ezeket általában több más bűncselekménnyel együtt követik el. Ebben az esetben csalás és jogosulatlan pénzügyi tevékenység lehet a vád a piramisjáték szervezése mellett.
A rendőrség kérdéseinkre azt mondta, hogy még tavaly novemberben indult a nyomozás, idén márciusban pedig gyanúsítottként hallgatták ki Sz.-F. Zsoltot. Azt viszont nem árulták el, milyen szakaszban van a nyomozás, és hogy szabadlábon vannak-e a felelősök. De azért bízhatunk benne, hogy megindult az igazságszolgáltatás malmainak őrlése. Ezen túl viszont kérdés, hogy mi lesz az ügynökökkel, akik kicsiben végezték el a munkát?
Magát megnevezni nem kívánó, de a pénzügyi közvetítői szakmára forrásunk szerint több száz ügynök lehet, akik már több piramisjátékra hasonlító ügyben is szerepet játszottak. Ha borul az egyik történet, akkor elkezdenek a következőnek dolgozni, és továbbra is szállítani az ügyfeleket. Forrásunk szerint Fortressnek dolgozó ügynökök közül korábban sokan a tavalyi nagy álbrókerügy, a Cívis Globál Brókerházban is kötöttek szerződéseket.
Magyarország ma nagyon termékeny talaj a piramisjátékoknak; az MNB szerint évente 10-20 ilyen ügy is a látóterükbe kerül – bár tény, hogy a Fortress ügye kimagaslik ezek közül. Ez azért van, mert összejött két, ezt segítő tényező:
Ilyenkor tehát az álbrókerek – a piramisjátékot szervezők, és a nekik dolgozó üzletkötők, pénzügyi tanácsadók – könnyen játszhatnak arra, hogy a pénzügyekben kevésbé jártas ügyfelek emlékeznek rá, hogy nem is olyan rég még a bankban is le tudták kötni a betéteiket két számjegyű éves hozammal. Ma viszont már szinte semmit nem kapnak a pénzükért. Így a piramisjátékok hirtelen sokkal vonzóbbnak tűnnek.