Részlegesen megnyerte a magyar állam ellen indított devizahiteles pert a Magyar Cetelem Bank; a Fővárosi Törvényszék szerdán kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítélete szerint bizonyos időszakokban megfeleltek a tisztességesség törvényi kritériumainak a bank euróalapú személyi kölcsöneinek általános szerződési feltételei.
Az eddigi bank vs. állam keresetekben vagy az állam nyert, vagy halasztották az ítélet meghozatalát, ez tehát az első eset, hogy egy bank meg tudta védeni, hogy tisztességes volt.
A bíróság döntése szerint a Magyar Cetelem Bank szerződései három vizsgált időszakban tisztességesek voltak: 2009. július 1. és július 31., 2009. augusztus 1. és 2010. június 10., illetve 2009. november 1. és 2010. június 10. között – azaz 2009. július és 2010. június között.
A szóbeli indoklás során elhangzott, hogy ezekben időszakokban a bank jogosult volt a „kamatot, valamennyi díjat és költséget az adósok számára kedvezőtlenül, egyoldalúan módosítani a KSH által publikált fogyasztói árindex változása esetén”.
Alapvetően arról van szó, hogy a bankok azt próbálják bebizonyítani, hogy nem voltak tisztességtelenek, amikor megkötötték a több százezer devizahitel-szerződést. Erre a nyáron elfogadott devizahiteles törvény miatt kényszerültek rá, amit a Kúria nem sokkal korábbi döntése tett lehetővé.
A törvény azt vélelmezi, hogy a bankok tisztességtelenek voltak, amikor a folyósításkor és a törlesztéskor is árfolyamrést alkalmaztak, és amikor egyoldalúan, átláthatatlan szempontok alapján emelték az ügyfelek kamatait. A bankok szerint viszont a hatályos jogrend szerint jártak el. A tét igen nagy: a mostani állás szerint 900 milliárd forint cserélhet gazdát a bankok és az adósok között, ennyit kapnak vissza a devizahitelesek.
A nemrég elfogadott törvény lehetővé teszi, hogy a bankok bíróságon védjék meg az álláspontjukat, de mindezt igen szűk határidők és szigorú feltételek szerint. A törvény azzal indokolja ezeket a különös eljárásjogi szabályokat, hogy a perek ne húzódjanak el, tehát az év végéig lezáruljanak.