A folyamatos jegybanki kamatcsökkentések a kamateredmény sort, míg a gyengébb forintárfolyam a devizaárfolyamból származó eredmény sort javította jelentősen és ez tette lehetővé, hogy az alapítványok számára úgy adjon át 200 milliárd forintnyi vagyont a jegybank, hogy közben az első félévi eredménye még mindig 18 milliárdos nyereséget tartalmazzon, többek között ez derült ki a Magyar Nemzeti Bank ma közzétett első féléves jelentéséből.
Az anyagból kiderül, a márciusi dollárkötvény-kibocsátás hatására a tartalékok átlagos bekerülési árfolyama euróban kifejezve felkúszott 290-ig, noha egy éve még 274-nél láthattuk. Mindez azt is jelenti, hogy ha a jelenlegi 311 körüli szinten maradna tartósan az euró árfolyama, akkor például euróként már csak 7-8 százálékos nyereséget tudna elkönyvelni a jegybank a devizahitelek forintosításához eladandó devizán. Igaz, mivel ez várhatóan sok milliárd eurós tétel lesz, így az általa kereshető nyereség még így is brutális összeget adhat ki, ami potenciálisan további költekezés előtt nyitná meg az utat.
A jegybank első félévi eredménye 18 milliárd forint nyereség volt a tavalyi első féléves 41,6 milliárd forintos veszteség után. Az összefoglaló szerint az idei első félévben a mérleg és az eredmény alakulására az alábbi főbb folyamatok hatottak:
A nettó kamat- és kamatjellegű eredmény soron döntő részben azért láthatunk 6,9 milliárd forint nyereséget, mert az első félévben folyamatosan csökkent a jegybanki alapkamat, így a devizahozamok és az átlagos forintkamat közötti eltérés szűkült, ami lehetővé tette a kamateredmény fokozatos javulását.
A pénzügyi műveletek realizált eredménye 56,7 milliárd forint veszteség volt. Ez az eredménykategória döntő mértékben a devizatartalékba sorolt értékpapírok piaci árváltozásából származó realizált eredményt tartalmazza, ezen kívül pedig — lejárat vagy eladás esetén — a magyar államkötvények, valamint a jelzáloglevelek realizált árfolyameredményét.
A devizatartalékban magas arányt képviselnek a fix kamatozású magas kuponú papírok, melyek folyamatosan a piaci hozamoknál magasabb kamatbevételt biztosítanak. Ezen papírok beszerzésére névérték felett kerül sor, így az értékpapírok lejáratakor vagy eladásakor veszteséget kell elszámolni, ennek tudható be a pénzügyi műveletek realizált vesztesége.
A devizaárfolyam-változásból származó eredmény alakulását meghatározó két fő tényező a hivatalos és a bekerülési árfolyam eltérése, valamint a devizaeladások mértéke. A 2014. január- júniusi időszakban a forint árfolyama jellemzően gyengébb volt, mint 2013 hasonló időszakában, a hivatalos és a bekerülési árfolyam közötti különbség az első negyedévben a korábbihoz képest emelkedett.
Ebben az időszakban a devizaeladások volumene is meghaladta a szokásos mértéket, melyekre devizakötvény-lejáratok és az ÁKK adósságkezeléséhez kapcsolódóan került sor. Az első félévben összesen 248,4 milliárd forint árfolyamnyereség keletkezett. Az egyéb eredménytényezők tartalmazzák a banküzem működési bevételeit, költségeit, ráfordításait, a bankjegy- és érmegyártás költségeit, a céltartalék-képzést, -felszabadítást, valamint a felügyeleti tevékenységből származó bevételeket, a jutalékból származó és az egyéb eredményt. Az ezekből adódó nettó ráfordítások 176,5 milliárd forinttal emelkedtek 2014 első félévében. E mögött a Pallasz Athéné Közgondolkodási Program keretében alapítványoknak történő alapítói vagyonátadás áll - fogalmaz a jegybank első féléves jelentése.