Túl drágák az új könyvek, ráadásul a többségük első olvasás után inkább szobadísz, mint potenciális olvasmányélmény, ezért úgy döntöttünk, feltérképezzük a használtkönyv-piacot. A klasszikusabb megoldásoktól kezdve egészen a telefonfülke polcáig jutottunk, de közben az internetes könyvcseréldéket is végigjártuk, ahol még suttogni se kell, mint a rendes könyvtárakban. Azt gondolta, nincs pénze könyvre? Dehogy nincs!
Könyvet venni nagyszerű móka, de egyáltalán nem olcsó mulatság. A könyvek ráadásul irtó jól néznek ki a szoba sarkában, a könyvespolcon, de még a legelszántabb könyvmolyok is beismerik egy idő után, hogy az új könyvek nagy többsége az első olvasás után sokkal inkább permanens esztétikai, mintsem újabb olvasásélmény reményével kecsegtet.
Az interneten, digitális formátumban mostanában már sokkal egyszerűbb könyvhöz jutni, így a sok vetélytárs mellett érthető, hogy önmagában a klasszikus könyvkiadás egyre kevésbé jelent jövedelmező üzletágat. Pont emiatt virágzik már évek óta az összes olyan fórum, ami új könyv vásárlása nélkül akarja elérhetővé tenni az olvasást.
Összeszedtünk néhány lehetőséget azoknak, akik időről időre úgy érzik: szívesen olvasnának, de méregdrága új könyvekre nincs pénzük. A legtöbb helyen még így sem juthatunk persze teljesen ingyen könyvekhez, de jó eséllyel olcsóbban ússzuk meg a dolgot, mintha a nyomdából frissen érkezett könyvet vennénk.
Aki valaha betette már a lábát bármilyen könyvtárba, biztosan tudja, hogy a könyvtár a legnagyobb dili: alapból a közrend durva megzavarásának számít, ha suttogásnál hangosabban szólalok meg, és egyetemisták által frekventáltabban látogatott helyeken órákig el tudok alibizni úgy, hogy tanulás címén csajok után kapkodom a fejem.
Mindez kortól függetlenül igaz lehet, de az olyan könyvtárakban, mint például a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi könyvtára, az átlagéletkor mellett már csak a hangulat miatt is kellemes időtöltést jelent a könyvtárban lógás.
Arról nem is beszélve, hogy évi 900-5700 forintért cserébe még könyveket is vihetünk haza, ráadásul a diákoknak és nyugdíjasoknak mindez féláron van, 16 év alatt és 70 év felett pedig ingyen. És bár itt egy webshophoz képest valószínűleg kisebb az esélye, hogy egyből megtaláljuk, amit keresünk, a könyvtárak a boltokhoz hasonlóan össze vannak kötve, így több lépésen keresztül a könyvtárakban is szinte bármihez hozzájuthatunk.
A könyvtárak kicsinyített és közösségibb másai a nyitott vagy közösségi polcok, amikből szintén egyre több van. A nyitott polcokról bármikor el lehet vinni könyveket, cserébe valamikor vissza kell vinni, vagy ha valaki úgy érzi, hogy megtartaná a könyvet, újat is hozhat helyette. Budapesten több helyen is vannak vagy voltak ilyenek, a teljesség igénye nélkül például Óbudán több helyen is, Erzsébetligetben, a BME K épülete előtt és a Fehérvári úti Fővárosi Művelődési Házban, illetve Kispesten a Wekerletelepen és a Köki Terminálban.
A nyitott polcok egyébként a legkülönfélébbek lehetnek: amíg például a Köki Terminálban luxuspolcok várják az olvasókat, amiknek a tartalmát több könyvesbolt dobta össze, a műszaki egyetemen az egyetemista tempónak megfelelően egy öreg telefonfülke telefonkönyvtartó polca látta el a közösségi polc szerepét, amelynek éppen aktuális kínálatát Facebookon lehetett követni: itt persze az se volt ritka, hogy épp kifogyott a Könyvbox.
Az oldalt egyébként 2012 júliusa óta nem is frissítették, amiből azért kiderül, hogy a közösségi lelkesedésnek is vannak határai, amikor közkönyvtár szervezéséről van szó. Máshol viszont jól működik a rendszer, aminek az a prózai oka, hogy Óbudán és Kispesten is könyvtárak mellé helyezték el a közösségi polcokat, amelyeket a könyvtárosok tartanak rendben.
A közösségi polcok kiterjesztett és virtuális verziói a könyvmegosztó oldalak, ahonnan azonban a polcoknál sokkal nagyobb választékban lehet könyveket találni. Magyarországon az internet szerint jelenleg két könyvmegosztó oldal létezik, egy kisebb és egy nagyobb: a Könyvcserélő.hu-t nagyjából 700-an lájkolják Facebookon, és pont ennyi könyvhöz is lehet hozzájutni az oldalon.
A Rukkola.hu viszont már a Könyvcserélőnél korábban megjelent a magyar piacon, és jóval nagyobb forgalmat is bonyolít: több mint 28 ezer felhasználó rendelkezésére áll nagyjából 64 ezer könyv.
A Rukkoláról egyébként már írtunk korábban, akkor az egyik alapító azt mondta az Indexnek, hogy a könyvhöz jutáson kívül nagyon fontos a közösségi funkció egy ilyen oldalnál, hiszen amíg egy könyv régi és új tulaja könyvet cserél, akár könnyen új barátságok is szövődnek, nem is beszélve arról, amit az alapító az egyik felhasználó kapcsán említett, aki például kifejezetten könyvmoly fókuszú csajozásra használta az oldalt.
Az oldalon egyszerű szabályok szerint cserélhetünk könyveket: feltöltünk 5 példányt a saját könyvespolcunkról a Rukkolára, amit szívesen elküldenénk másnak, egyet ezek közül – az oldalon használt szakkifejezéssel élve – happol tőlünk valaki, amit átadunk neki, és máris van happolási lehetőségünk, hogy miénk lehessen az általunk kiszemelt könyv.
A könyvek felajánlása (rukkolása) a Moly.hu-nak köszönhetően könnyű, a kereső mezőben elég, ha a könyv címét beírjuk, és a könyv adatlapját máris kézhez kapjuk.
Ha a kereslet és a kínálat találkozik, nincs más hátra, mint eljuttatni a könyvet a régitől az új tulajdonoshoz. Ezt alapvetően kétféle módon lehet elintézni: vagy postán, vagy pedig a könyvet a külön erre kialakított cserepontra leadva.
Kölcsönadni és kölcsönkapni egyébként a Moly.hu-n is lehet, aminek egyébként nem ez az elsődleges profilja, hiszen ez az oldal inkább könyves IMDB-nek mondható. Az jelenleg nagyjából 110 ezer taggal működő oldalt egyébként saját ötlet, és nem külföldi minta alapján hozta létre Nagy Bence, aki azt is elárulta az Indexnek, hogy miből él egy hasonló oldal, és hogy milyen lehetőségei vannak manapság.
Nagy szerint a tagok szeretik a Molyt, ezért most már inkább az a céljuk, hogy a meglévő szolgáltatásokat megtartva letisztulttá váljon az oldal profilja. A rengeteg olvasói ízlésre vonatkozó adat azonban lehetőségeket rejt magában, amivel még most kezdenek csak foglalkozni – például beágyazható ajánlórendszer fejlesztésében gondolkodnak.
A külföldi terjeszkedést is el tudják képzelni, de mivel a Moly adatbázisát az alapoktól a tagok építették fel, egy német vagy angol verzióhoz jobb lenne egy nagy külföldi partner – pl. az Amazon –, akinek az adatait lehetne használni. És hogy miből van bevételük?
Nagy elmondása szerint hirdetésekből, a Moly.hu-val partnerségben álló könyvesboltok és partnerek által – hiszen az oldalon azt is meg lehet nézni, hogy egy könyvet, hol és mennyiért lehet beszerezni –, prémium tagságból és különféle egyedi kiadói szponzorációkból.
És ha már eljutottunk az internetre, akkor az e-könyvek mellett sem érdemes csak úgy elmenni, hiszen itt is bőven akad ingyenkönyv, ha jó helyen keresgélünk.
Magyar e-könyvekből ugyan még bőven nincs akkora kínálat, mint hagyományos magyar nyelvű könyvtári könyvekből, a Magyar Elektronikus Könyvtár e-könyv-olvasókkal nem kifejezetten kompatibilis formátumait például a nyílt forráskódú Calibrével átkonvertálva mindenki talál a kedvére való olvasmányt. Aki viszont még ennél is szofisztikáltabb módszert követne, az itt leírt módon még „ő” betűket is talál majd az átalakított szövegben. Ugyanez igaz a Digitális Irodalmi Akadémia szövegeire is.
Ahogy az interneten többnyire egyébként is, itt is előnyben vannak az angolul tudók, hiszen az angol nyelvű ingyenes könyvekből már sokkal nagyobb a választék. A Google Books-on vagy az Amazonon az ingyenes könyvekre keresve is könnyen lehet érdekes dolgokra bukkanni, de az Internet Archive, a Project Gutenberg vagy a LibriVox gyűjteményében is akadnak érdekes könyvek.