Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter hivatalában fogadta Nyikolaj Koszovot, a Nemzetközi Beruházási Bank (NBB, International Investment Bank) elnökét. A megbeszélésen egyetértési nyilatkozatot írtak alá Magyarország korábbi NBB-tagsága tervezett megújításáról – derül ki egy NGM-közleményből.
A moszkvai székhelyű, multilaterális Nemzetközi Beruházási Bank fejlesztési projektekre, beruházásokra nyújt közép- és hosszú távú hiteleket. A pénzintézetet 1970-ben a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST) tagjai közül a Bolgár Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Mongol Népköztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság alapította.
A mostani bejelentés szerint a bank tevékenysége az utóbbi két évben a modern nemzetközi normákhoz igazodva gyökeresen átalakult. Új kormányközi megállapodás keretében átdolgozták a bank alapítását és működését szabályozó dokumentumokat is.
A tárca szerint
Ezért Magyarország kezdeményezze tagságának megújítását az NBB-ben. Ennek részleteiről várhatóan az NBB Tanácsának 2014. novemberi szófiai ülésén döntenek.
A honlapon szereplő adatok szerint a banknak jelenleg tagja Oroszország, Bulgária, Románia, Csehország, Szlovákia, Kuba, Vietnam és Mongólia – írja a Napi.hu. Magyarország és Lengyelország az 1998–1999-es orosz pénzügyi válság nyomán lépett ki. Még 2005-ben olyan orosz lapinformációk voltak, amelyek szerint a kilépés után Magyarországnak és Lengyelországnak legalább az alaptőkéhez való hozzájárulását vissza kellett volna kapnia, így a magyarok 15 millió, a lengyelek 30 millió euróra számíthattak.
Oroszország állítólag azért akart elszámolni a két volt részvényessel, hogy formalizálhassa részesedésük újraelosztását és többségi ellenőrzése alá vonhassa a bankot.
A kétezres évek elejére eljelentéktelenedett az NBB a hetvenes években kifejezetten komoly hatalmi tényezőnek számított. A szovjet vezetés 1971-ben határozta el, hogy az Európa nyugati felén működő Európai Fejlesztési Bank mintájára létrehozza a szocialista országok közös beruházási bankját. A magyar szakemberek akkoriban azt javasolták a bank vezetésének, hogy könnyűipari beruházásokkal foglalkozzon első körben, hazánknak ugyanis akkoriban éppen jól jött volna ehhez a friss tőke. A szovjet politikai irányvonal azonban mást diktált: a bank egyetlen feladata az volt, hogy hozzájáruljon az orenburgi gázvezeték megépítéséhez.
| Bolgár Népköztársaság | 85,1 millió |
| Magyar Népköztársaság | 83,7 millió |
| Német Demokratikus Köztársaság | 176,1 millió |
| Mongol Népköztársaság | 4,5 millió |
| Lengyel Népköztársaság | 121,4 millió |
| Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége | 399,3 millió |
| Csehszlovák Szocialista Köztársaság | 129,9 millió |