Az Európai Bizottság úgy döntött, hogy eljárást indít a külföldiek földhasználatának korlátozása miatt Magyarország ellen. Ez a tavalyi földtörvény egyik fő pontja. Korábban az osztrák kormány támadta hevesen a most kifogásolt jogszabályt.
Az Európai Bizottság (EB) csütörtökön úgy döntött, hogy kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen a „határon átnyúló tevékenységet folytató befektetők” mezőgazdasági földterület-használatára vonatkozó jogaival kapcsolatban. Ez a tavaly elfogadott földtörvényben szerepel.
Az Európai Bizottság véleménye szerint a magyar jogszabály oly módon korlátozza a külföldi befektetők jogait, ami sértheti a tőke szabad áramlására és a letelepedés szabadságára vonatkozó uniós jogot. Ezek a szerződésben rögzített, alapvető szabadságjogok csak „kellően indokolt esetben és az arányosság elvével összhangban” korlátozhatók.
Bár a tagállamok szabadon meghatározhatják a tulajdoni rendszerre irányadó szabályaikat, ezt az uniós jog korlátai között kell tenniük
– olvasható az Európai Bizottság tájékoztatásának indoklási részében.
Az első vitatott rendelkezés egy 2013. decemberi magyar törvényben szerepel, amely 2014. május 1-jei hatállyal megszüntetett bizonyos haszonélvezeti szerződéseket. E szabály, amely csupán négy és fél hónapnyi átmeneti időszakot biztosított a haszonélvezetre jogosultaknak, a korábban bejelentett, 20 éves átmeneti időszak helyébe lépett. A befektetők előzőleg arra számítottak, hogy a földet a korábbi átmeneti időszak szerint tovább tudják majd használni, és ennek megfelelően hozták meg beruházási döntéseiket.
Ezért úgy tűnik, hogy az új törvény megfosztja az érintett feleket szerzett jogaiktól és beruházásaik értékétől
– állapította meg a brüsszeli intézmény.
Az Európai Bizottság vitatja a szóban forgó törvény egy másik rendelkezését is, amely nagyon rövid felmondási idővel teszi lehetővé bizonyos, több mint 20 éve megkötött földbérleti szerződések egyoldalú felmondását. Ez Brüsszel szerint az előzőekhez hasonló aggályokat vet fel.
Az EB hivatalosan felkéri Magyarországot: nyújtsa be észrevételeit a befektetők mezőgazdasági földterület-használatára vonatkozó, egyes jogaikat megszüntető jogszabályával kapcsolatban. A felkérés úgynevezett felszólító levél formáját ölti, ami az Európai Unió működéséről szóló szerződés 258. cikke szerinti kötelezettségszegési eljárás első szakasza. Magyarországnak két hónap áll rendelkezésére, hogy válaszoljon.
A Fdiesz sajtóirodája gyorsan reagált az Európai Bizottság döntésére: "nem értünk egyet az Európai Unió újabb nyomásgyakorlási kísérletével. A támadás mögött erős üzleti lobbi érdekek állnak, akiknek szúrja a szemét, hogy az új földtörvénnyel a külföldi spekulánsok helyett a magyar földművesek és a nagybirtokok helyett a családi gazdaságok részesülnek előnyben.
A Fidesz arra kéri a kormányt, hogy "a külső és belső nyomás ellenére minden lehetséges eszközzel védje meg a magyar földtörvényt, amely a magyar gazdák érdekeit védi a külföldi spekulációval szemben".
Az osztrák kormány tagjai többször kifogásolták az új magyar jogszabályt, szerintük a magyar eljárás ellentmond az EU-jognak. Andrä Rupprechter földművelésügyi miniszter február 17-én úgy nyilatkozott, hogy az Európai Bizottság hivatalos ígéretet tett Ausztriának, megvizsgálja az új magyar földtörvényt. Erre válaszul Fazekas Sándor akkori vidékfejlesztési miniszter barátságtalan lépésnek nevezte az osztrák megnyilatkozást és hangsúlyozta, osztrák kollégája zsebszerződéseseket véd, olyanokat, akik igyekeztek megkerülni a mindenkori magyar jogszabályokat, a külföldiek földvásárlási moratóriumát is, amiről mindenkinek tudomása volt, a befektetőknek és spekulánsoknak egyaránt.