November 4-én, kedden nyújtja be a kormány a parlamentnek a "fair bankrendszerről" szóló törvényjavaslatot, és valamikor ekkor érkezik külön javaslat formájában a forintosításról szóló törvény is, értesült több független forrásból a Portfolio.

Ennél még fontosabb, hogy a tervek szerint aktuális piaci árfolyamon, a bankok közötti hitelkiváltási versenyben forintosítják a devizahiteleket várhatóan 2015 első felében. Újabb végtörlesztéstől tehát nem kell tartaniuk a bankoknak, ehelyett a bankadó szinten tartásával és szűk kamatfelárakkal fegyelmezné őket a kormány január 1-jétől.

A lap értesülése szerint november 4-én nyújtja be a kormány a parlamentnek a "fair bankrendszerről" szóló törvényt, amely részletesen meghatározza majd, milyen kamatokkal és "tisztességes, átlátható" szerződésmódosítási lehetőségekkel lehet lakossági hiteleket nyújtani január 1-jétől. Valamikor ekkor nyújtják be a forintosításról szóló törvényjavaslatot is, amely kimondja, hogy az aktuális piaci árfolyamon, lehetőség szerint a bankok közötti hitelkiváltási versenyben kell majd forintosítani a lakossági devizahiteleket 2015 első felében.

November elejéig elkészül az MNB rendelete arról, egészen pontosan miként kell kiszámítani a szerződés szerint törlesztő devizahiteles ügyfeleknek visszajáró árfolyamrést és egyoldalú szerződésmódosítások miatti törlesztőrészlet-túlfizetést. Külön MNB-rendeletben szabályozhatják, mi legyen a speciális esetekben visszajáró pénzekkel, például az átütemezett, felmondott, eladott vagy éppen nem teljesítő hitelek korábbi túlfizetéseinek visszatérítésével.

Utóbbi két rendeletnek elsősorban a februári elszámolások során lesz jelentősége, amikor a devizahitelesek döntő többségének jelentősen csökkenni fog a tőketartozása. Bár voltak más forgatókönyvek is, a lap szerint gyakorlatilag eldőlt, hogy a lakossági devizahitelek forintosítása során nem egy kedvezményes, hanem az aktuális piaci árfolyamon (CHF esetében jelenleg közel 254 forint) kell megszabadulniuk devizahitelüktől az ügyfeleknek. Mégpedig egy új forinthitel segítségével.

Mindez azt jelenti, hogy a pénzügyi szektornak nem kell újabb veszteséget elkönyvelnie a devizahitelek jövő január-februári elszámolása miatt keletkező 900-1000 milliárd forintos bruttó, illetve 700-800 milliárd forintos nettó veszteség után. Több tényező is ronthatja azonban a bankok jövőbeni eredményességét a mostani lakossági devizahitel-portfólión: a "fair bankrendszerről" szóló törvény jelentősen korlátozhatja a forintosított devizahitelekre felszámítható kamatfelárat, mivel a lakossági devizahitel-portfólió eleve 900-1000 milliárd forinttal fog csökkenni a teljes pénzügyi szektorban, a rajta elért bevétel egyébként is jóval alacsonyabb lesz.

A Portfolio korábbi becslései alapján a devizahiteles elszámolást követően a devizahitelesek tartozása átlagosan közel ötödével, törlesztőrészlete átlagosan közel negyedével csökkenhet. A tőketartozás a konverzió révén nem fog tovább csökkenni, hogy azonban miként fog változni a törlesztőrészlet, azt több tényező befolyásolhatja majd: mennyire lesz intenzív a bankok közötti hitelkiváltási verseny, így az ügyfelek hányad része lesz képes olyan alacsony forinthitel-kamatot elérni, mint amilyen a devizahitelek év elején visszaálló kamatszintje, mi lesz azoknak a nem hitelképes ügyfeleknek a kamatával, akik esetében a bankok rá lesznek kényszerítve, hogy forintosítsák a devizahitelüket, és talán legfőképpen: miként fog alakulni a jegybanki alapkamat, amelynek emelkedése jelentősen növelheti a törlesztőrészleteket.