A kisebb netszolgáltatók napjai meg vannak számlálva, ha megszavazzák a miniforradalmat kirobbantó internetadót. A több szempontból is igencsak vitatott ágazati adó az egyik kisméretű netszolgáltató cégnél is kiverte a biztosítékot. Az egyik ilyen szolgáltató képviselője írt a Portfoliónak, alább az ő gondolatait és a beszédes számokat mutatjuk be.

Adóplafon nélkül gyors halál

A lap egy 300 internetes előfizetővel rendelkező cég példáján keresztül mutatja be, milyen hatással lehet az internetadó a kisebb szolgáltatókra. Az olvasó részletes adatokkal szolgált ehhez, az első esetben adóplafon nélkül számolunk:

• 300 netes előfizető (többnyire lakossági ügyfél) havi bruttó 1 millió forintot fizet a cégnek,
• szeptemberben az ügyfelek adatforgalma 10 311 gigabyte volt (tehát átlagosan 34,5 gigabyte egy átlagos ügyfélnél)
• korlátozás nélkül ez annyit tesz, hogy a szolgáltató által fizetendő adó 1 550 000 forint, vagyis másfélszer több, mint amennyi bevétele van a cégnek a szolgáltatásból.
• ez nagy valószínűséggel néhány hónap alatt vinné csődbe a céget.

Adóplafonnal meg lassú halál 

A közfelháborodást és a hétvégi tüntetést látva a kormány hamar részleges visszavonulót fújt, így talán a korlátlan netadónak búcsút is inthetünk. A lakossági ügyfelekre vonatkozó 700 és az üzleti ügyfelekre vonatkozó 5000 forintos plafonnal viszont továbbra is számolhatunk. Ebben az esetben ez lesz a felállás:

• 210 ezer forint (300*700 forint) lenne a szolgáltató havonta fizetendő adóterhe, hiszen a 34,5 gigabyte-os átlagforgalmat figyelembe véve nagy bizonyossággal számolhatunk azzal, hogy minden ügyfél esetében a maximális adót kell fizetni,
• az internetszolgáltatónál a legkisebb csomag jellemzően körülbelül bruttó 3000 Ft (nettó 2362 Ft), a 700 Ft-os adó a nettó díj 29,63 százalékaa, a legkisebb csomagra az ügyfelek kb 80-85 százaléka fizet elő,
• üzleti előfizetőinknél a legnagyobb csomag díja bruttó 7000 forint - nettó 5512 forint - ennek az 5000 forintos fizetendő adó a 90,71 százaléka,
• a 300 ügyfél után befolyó bruttó 1 millió forintból le kell vonni az áfát, az internet gerinchálózati díját, az áramköltséget, a bérköltségeket, az oszlophasználati díjat, karbantartási költségeket, és még a bevezetendő internetadót is,
• a kishálózatos cégeknél a távközlési szolgáltatások nem az extraprofit miatt épülnek egymásra, hanem az ügyfélmegtartó szerepük miatt. Ha a csomagszolgáltatás bármelyik része (tv, telefon, internet) a veszteségessé válik, az már veszélyezteti a cég működését,
• a példában szereplő cégnél az említett költségek (netadó nélkül) levonása után a kábeltévé-szolgáltatás már eddig is közel nullszaldós volt, a telefonon minimális a haszon, a netszolgáltatásból viszont még volt némi nyereség, igaz, ebből fejlesztették például a telefonszolgáltatást is,
• a cég (és feltehetően a többi kis szolgáltató számára is) a netszolgáltatás fontos pillére a tevékenységi portfóliónak. Ha ezt a lábat a kormány kirúgja alóluk, akkor az minimum veszélyezteti, ha nem teljesen lehetetlennél teszi a kisebb netszolgáltatók működését.

A fenitek miatt szinte biztosra vehetjük, hogy az adóterhet minden szolgáltató bizonyos mértékig át fogja hárítani az ügyfelekre.

A példában szereplő cégnél arra számítanak, hogy legfeljebb annyival emelhetnek árat, amennyivel a nagyok, máskülönben még kisebb eltérés miatt is ügyfelek elvesztésével számolhatnak. Így azonban megszaporodnak azok az ügyfelek, akik a magasabb díj mellett már nem akarnak, vagy nem tudnak többé előfizetni a netkapcsolatra. Utóbbiaknál az is reális veszély, hogy az ügyfél késedelembe esik, a szolgáltató pedig futhat a pénze után.

A forgalomalapú számlázás költséges

A díjemelés egyrészt történhet egységesen, minden ügyfél számára azonos mértékben, másrészt az egyébként jelenleg kevéssé jellemző forgalom alapú számlázást is bevezethetnék, hiszen így minden ügyfélnek pontosan annyival drágulhatna az előfizetése, amennyivel a szolgáltatót is terhelik.

Azonban a forgalommérésen alapuló számlázóprogramokat auditálni kell a bevezetésnél és minden frissítésnél. A számlázóprogramot nemzetbiztonsági besorolással és ezen tanúsítvány kibocsátásnak engedélyével rendelkező jogi személy végezheti el, az auditálásnak pedig borsos ára van: az idézett olvasó úgy tudja, egy 2000 előfizetővel (tv, net, telefon) rendelkező szolgáltatónak 3 millió forintért végeznék ezt el, vagyis ez az út is zsákutcának bizonyul.

A levélíró felteszi a kérdést: