„Eddig összesen 2200 letelepedési értékpapírt értékesítettünk egy közvetítőcégen keresztül Kínában, ebből 2014-ben 1800-at” – mondta Lian Wang, a magyar letelepedési kötvényeket Kínában és Vietnamban forgalmazó Hungarian State Special Debt (HSSDF) vezérigazgatója.
Ezzel nagyjából 155 milliárd forint értékben kaptunk kölcsön kínai magánszemélyektől a letelepedési papírokért.
Az ötéves lejáratú, 250 ezer euró névértékű államkötvényhez a Kajmán-szigeteken bejegyzett HSSDF 221 ezer euróért jut hozzá (lásd keretes írásunkat), rajta keresztül az ügyfél nem közvetlenül ehhez a kötvényhez, hanem a cég által kibocsátott kötvényhez jut hozzá, amiért 250 ezer eurót fizet. Az ügyfél ezt az összeget kapja vissza öt év múlva, cserébe a kifizetéskor kiadott, letelepedési engedélyért.
A magyar állam tehát 221 ezer eurót gyűjt be a kötvényből, amiért öt év múlva 250 ezret fizet. Ez az időszakra vetítve 13,6 százalék kamatot jelent, ami önmagában nem kirívóan magas. Vannak forgalomban állampapírok, amelyekért az állam magasabb hozamot ígér.
Igaz, ez a hozam nem a kötvényért letelepedésre ácsingózó gazdag kínai ügyfélnél, hanem a HSSDF-nél csapódik le, méghozzá az üzlet nyélbeütésekor azonnal.
„Fizethetett volna mondjuk évente ötezer eurónyi kamatot a cégemnek az Állami Adósságkezelő központ a 250 ezres kötvény után, de végül a kedvezményes vásárlás megoldásánál maradtunk. Ez lényegében annyi, mintha előre kaptuk volna meg a kamatot” – mondta Wang.
Ez azonban elmondása szerint nem azonnal szabadon kezelhető összeg. „Ezt hat év alatt leírjuk” – mondta Wang, aki szerint ez az összeg nem tiszta profit, ebből kell fedezni a HSSDF költségeit. A cég ugyan beszed még a kötvényvásárlóktól további 45 ezer eurót – tavaly a tarifa még 40 ezer volt – ám Wang állítja: ez
amelyek közvetlenül eljuttatják a konstrukciót az ügyfélhez.
Wang elmondta számára az üzlet abban lesz, ha képesek lesznek nagyobb tételben eladni kötvényeket, költséghatékonyabbá téve a működést.
Wang szerint a hasonló, EU-n belüli – például görög, bolgár, portugál – programok között a magyarországi a legnépszerűbb. A konstrukció keretében folyamatban lévő tartózkodási engedélyek száma 1100. A ténylegesen kiadott engedélyek számáról nincs pontos adatuk.
„A másfél éve indult kötvényértékesítési programban a magyar állam az idei évre 2000-es célszámot határozott meg, a kormányzati elvárásoknak meg tudnak felelni év végéig” – mondta még el a hongkongi üzletember. Szerinte jövőre még 20 százalékos növekedés várható.
Wang úgy tudja, hogy jövőre már drágábbak lesznek a letelepedési kötvények. A korány tervbe vette, hogy hamarosan 300 ezer euró lesz az alsó határ. Hogy a HSSDF mennyiért jut majd hozzá – tehát, hogy ezért a névértékért mennyit is szed be az állam – az a vezérigazgató szerint még nem ismeretes.
Ahogyan az sem, hogy mennyi olyan ügyfél lehet, aki a vásárlás után valóban él a letelepedés lehetőségével. Wang szerint öt százalék alatt van azok száma, akik hosszabb távon Magyarországra jönnének. Ugyanakkor úgy véli, hogy a kötvény reklámozásaával is sokan felteszik a térképre Magyarországot, és a tehetős ügyfelek, hozzájárulhatnak a gazdasági kapcsolatok erősítéséhez, és a Kínába irányuló magyar export növeléséhez is.
A HSSDF vezérigazgatója úgylátja, belefér a limitemelés, a termék így is vonzó marad. Elmondása szerint az már az ő üzleti kockázata, ha a túlzott emelés miatt kevésbé lesz vonzó a kötvény, de erre most nem számít, hiszen számos helyen a félmillió eurót is eléri az az összeg, amit elvárnak az államok – Portugáliában például ingatlanvétel formájában – cserébe a letelepedési engedélyért.
Az államkötvények forgalmazását zártkörűen az Államadóság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) végzi. A nagy pénzt azonban mégsem ők akasztják majd le a dologból. A parlament gazdasági bizottsága ugyanis közvetítő cégeket bízott meg a tényleges értékesítésre, a bejelentkező magántársaságok pedig szintén a parlament gazdasági bizottságának jóváhagyásával köthetnek szerződést.
Ezek a vállalkozások azonban nagyrészt nem Magyarország területén bejegyzett jogi személyek, hanem a Kajmán-szigeteken, Máltán, Cipruson bejegyzett cégek, akik az adott ország területén szerződnek azokkal a külföldi magánszemélyekkel vagy többségi tulajdonukban lévő cégekkel, akik szeretnének letelepedni Magyarországon.
Ha tehát egy kínai üzletember hazánkba készül, nem közvetlenül az ÁKK-hoz fordul, hanem értékpapírokat vásárol meg egy olyan magáncégtől, amely speciális letelepedési államkötvényeket vásárol az ÁKK-tól.
Az adott magáncégnek ez két szempontból is rendkívül jövedelmező. Egyrészt ő nem 250 ezer euróért, hanem 221 ezer euróért vásárol, mivel diszkontot kap az ÁKK-tól.
Ezenkívül pénzt kér el az ügyintézésért is, az egyik kajmán-szigeteki cég például 45 ezer eurót. Öt év után – a határidő lejártával – aztán visszaadja az igénylő 250 ezer euróját.
Igaz, a megbízott cégek mozgástere széles, hiszen a jogszabályok nem szabják meg, hogy a közvetítő vállalkozás milyen értékpapírt bocsásson ki. Csak a 250 ezer eurós névérték van megkötve, a költségeket is úgy szabja meg, ahogyan akarja.
Tehát azt, hogy pontosan mennyit keres az ügyleten, minden forgalmazó maga alakíthatja, de a példánál maradva nagyjából 70 ezer euró lehet minden egyes letelepedni szándékozó ügyfél után. Ez 21 millió forint, ami a közvetítő offshore cég zsebében köt ki. Wang azonban hangsúlyozza: tévedés azt hinni, hogy a bevétel javát nem viszik el a kiadások.