A Medián végzett nagyobb mintás felmérést lakosság banki és biztosítási termékekkel kapcsolatos szokásairól, alább a fő eredmények:

• A lakosság 78 százaléka használ legalább egy banki szolgáltatást, és 63 százalékának van valamilyen biztosítása. A többség (55 százalék) mind banki, mind biztosítási termékkel rendelkezik. Minél fiatalabb egy fogyasztó, annál nagyobb valószínűsége van annak, hogy csak banki termékkel rendelkezzen, és minél idősebb, annál inkább jellemző, hogy csak biztosítási terméke van.
• A bankok közül változatlanul kiemelkedik az OTP Bank (a válaszok alapján a bankok ügyfeleinek 82 százaléka van a hagyományosan legnagyobb magyarországi banknál). A sorban második ERSTE bank részesedése 15 százalék, a K&H, a Budapest Bank, a CIB és a Raiffeisen tekintetében 10 százalék körül alakult ez az érték.

• A biztosítók közül egyértelműen az Aegon és az Allianz piaci részesedése a legnagyobb (a biztosítással rendelkezők 41 és 39 százaléka mondta magát ügyfelüknek), míg a Groupama Garanciát és a Generalit egyaránt a fogyasztók egynegyede említette, mint biztosítási szolgáltatóját.

• Az elmúlt két évben az ügyfelek 28 százaléka vásárolt vagy újított meg banki terméket, és 36 százaléka vásárolt vagy újított meg biztosítási terméket. Az értékesítési csatornák közül a bankok esetében mindent visz a bankfiók. A biztosítások értékesítése kevésbé koncentrált, majdnem minden harmadik ügyfél közvetítőn keresztül vett vagy újított meg biztosítást, míg minden tizedik online tette ezt.

• A pénzügyi szolgáltatások értékesítésének gerincét a konzultatív értékesítési csatornák (fiókok, közvetítők) képezik. A bankok piaca és értékesítési csatornái is sokkal inkább koncentráltak, mint a biztosítókéi. Az online értékesítés súlya a banki termékek esetében változatlanul marginális. A teljes banki értékesítési volumenből a biztosítási ügynökök által értékesített banki termékek aránya jelentéktelen.

• A lakosság 16 százaléka emlékezik arra, hogy az elmúlt két évben találkozott biztosítási ügynökkel, és közülük csak minden ötödik, tehát a teljes minta 3-4 százaléka tudta felidézni, hogy a biztosítási ügynökök banki vagy lakástakarék-pénztári terméket is ajánlott volna.

• Bár a biztosítók és bankok számos megállapodást kötöttek annak érdekében, hogy a biztosításközvetítők banki termékeket is árulhassanak (az ügynökök 91 százaléka tud ilyen megállapodásról), magukat a banki termékeket kevésbé ismerik az ezeket a termékeket értékesítő közvetítők, és 44 százalékuk soha nem is próbált meg eladni ilyet.

• A mindkét féle pénzügyi termékkel foglalkozó ügynökök közel háromnegyede (72 százaléka) többet tud az általa értékesített biztosítási termékekről, mint a bankiakról, és kétharmaduk azt gondolja, hogy banki terméket nehezebb értékesíteni, mint biztosítást: állításuk szerint ahhoz, hogy el tudjanak adni egy biztosítási terméket 4, míg egy banki termék értékesítéséhez 7 ügyféllel kell találkozniuk.

• Bár összességében a biztosítási ügynökök által kötött banki vagy lakástakarék-pénztári szerződések száma marginális, egy bank és egy biztosító együttműködése akkor tűnik a legsikeresebbnek, ha az értékesítési megállapodáson túl, a közös tulajdonosi háttér is összeköti őket.

• A biztosításközvetítők által két leggyakrabban ajánlott banki termék a lakástakarék-pénztári megtakarítás (41 százalék) és a folyószámla (32 százalék), de ezeket is az ügynökök csupán 19, illetve 20 százalékának sikerült legalább egy alkalommal eladni.

• A biztosítási ügynökök munkája jelentősen nehezebb lett az elmúlt években. Úgy érzik, hogy nemcsak a termékeik értékesíthetősége romlott, hanem az ügyfelek is kevésbé bíznak bennük. 

Ez utóbbi egyébként jól is jöhet a legtöbb fogyasztónak.