Nagy átalakításokra készül a kormány az egészségügyben. Az utóbbi hetekben a készülődő intézkedések néhány részlete kiszivárgott, illetve több tervezett átalakításra a költségvetési törvénytervezet világított rá.
Egy a lapunk birtokába jutott, októberi kormányülésről készült jegyzőkönyvből azonban minden eddiginél egységesebben körvonalazódnak a nagy átalakítási tervek.
A lehetséges intézkedések felsorolása mellett a kormány az egyeztetésen megjelölte azt is, hogy egy-egy lépés bevezetéséhez szükséges jogszabályi hátteret meddig kell kidolgozni. Több esetben már novemberi, esetenként e heti határidő szerepel.
Vagyis már akár napokon belül a parlament elé kerülhetnek a reformtervek egyes részei. Hangsúlyozzuk, hogy a dokumentum csupán néhány héttel korábbi terveket takar, így egyes lépések akár el is maradhatnak, vagy az egyeztetésekben akár fel is puhulhatnak. Azt kértük az illetékes Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi), hogy kommentálja az információkat. Zombor Gábor egészségügyi államtitkár válaszait cikkünk végén olvashatják.
A dokumentumból kiderül, hogy a kormány célja a kórházak adósságának rendezése. Ezt egyébként a Világgazdaságban megjelent interjúban az egészségügyi államtitkár, Zombor Gábor is megerősítette kedden. A tervek szerint a több tízmilliárd forintnyi adósságot előbb központosítják, aztán néhány hónapon belül, legkésőbb április 1-jéig úgy, ahogy van, átrakják a GYEMSZI-re (Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet). Egyébként a GYEMSZI sem maradna érintetlenül: az Országos Gyógyszerészeti Intézetet kiszervezhetik az ernyőintézményből, aminek a neve Állami Egészségügyi Ellátó Központra változhat.
A tervek szerint az adósságrendezéssel együtt átalakul a kórházi struktúra is. A tervezet szerint a kórházakat ellátó back office rendszer megszervezését megyei szinten képzeli a kormány. A jövőben a megyékhez igazítják a teljesítményvolumen-korlátokat, és az intézményfinanszírozást is erre a közigazgatási szintre delegálják. A tervek között szerepel, hogy az új rendszer működtetéséért, az intézményfinanszírozás új rendjéért „megyei grémiumok” felelnek majd. A fővárosban és Pest megyében térségi kórházakat jelölnének ki, az egynapos sebészeti ellátásoknál pedig eltörölnék a teljesítményvolumen-korlátozást.
Az akár 60 milliárd forintosra becsült adósságrendezéssel összekötött struktúraváltás után a tervek között szerepel az egészségügyi életpályamodell bevezetése és – a dokumentum szerint – a rezidens-ösztöndíjprogram kiterjesztése és átalakítása is. Hogy a programból kilépve ne csökkenjen a kezdő orvosok fizetései, a garantált szakorvosi minimálbér 275 ezer forint körül lehet majd.
A kormány decemberig hagyott időt magának, hogy megalkossa a rezidens-ösztöndíjprogram kiterjesztéséhez szükséges jogszabályi hátteret, a szervezés a jövőben központosítottan zajlana.
Decemberig alkotnák meg az onkológiai ellátórendszer egységesítéséhez szükséges szabályokat, a foglalkoztatás-egészségügy intézményrendszerét pedig összekötnék a népegészségügyi intézményrendszerrel.
Mint ahogyan arról már mi is írtunk, a kormány fizikailag és a finanszírozás szempontjából is szétválasztaná a köz- és magán-egészségügyi szolgáltatásokat, ezenkívül áttekintené a magánszolgáltatók által nyújtott ellátásokat is. Az erre megjelölt határidő is igencsak feszes, novemberi. Ezzel párhuzamosan kidolgoznának egy magánegészségügyet támogató kormányzati programot, „akár adókedvezmények bevezetésével”, gazdaságfejlesztési céllal december 15-ig.
Szintén a tervek között szerepel
a gyógyszer-kereskedelem állami monopóliumként történő újraszabályozása.
Ez azt jelentheti, hogy a gyártóktól a patikákig csak egy állami cég viheti majd, jellemzően hatósági áras haszonkulccsal az egyes gyógyszereket.
Ez alapvetően egy logisztikai szolgáltatás, amikor a speciális körülmények között tartandó szereket a raktárból minél sűrűbben, akár naponta többször el kell tudni juttatni az ország minden patikájába, kórházába.
Az országban három igazán nagy és régi gyógyszer-nagykereskedő van, a magyar tulajdonban lévő Hungaropharma, a német Phoenix és az izraeli Teva, egyenként is több százmilliárdos árbevétellel. Mivel azonban ezek versenyző kereskedőcégek, ebből jellemzően pár milliárdos éves eredményt tudnak összehozni.
Arról nem tudni, hogy a tervek csak a gyógyszerekre vonatkoznak, vagy az étrendkiegészítőktől az orvostechnikai eszközökig mindent csak az állam szállíthat-e.
Korábban is kóstolgatta már a kormány a gyógyszernagykereket, jól láthatóan azért, hogy a haszonból nagyobb szeletet juttasson a patikusoknak (méghozzá lehetőleg a nagy egyéni gyógyszertáraknak). De ez nem ilyen egyszerű terület, a kormány hiába csökkentette például a nagykerek hatósági árrését, utána azt vették észre, hogy erre azok visszavonták a patikáknak ezen felül adott kedvezményeiket, vagy rövidebb fizetési határidőt adtak meg nekik, így jórészt minden maradt régiben. De a konfliktus különösen erős még például a nem fizető és súlyosan eladósodott állami kórházak esetében, ahol egy nagyker sem meri erkölcsileg bevállalni, hogy nem visz nekik kötszert vagy életmentő gyógyszert, noha úgysem fizetik ki. Ez elég kényes helyzet, a nagyker nem szúrhat ki a tulajdonosaival azzal, hogy feneketlen kútba önti az áruját, ezért évek óta folyamatos a konfliktus az állammal, amely persze néha, ötletszerűen azért törleszti az adósság egy kis részét.
Kötelező szűrőprogramokat vezetnének be, mindenkinek az életkorára és az egészségügyi állapotára is figyelve. A tervekben az szerepel, hogy aki ezeket elmulasztja, „nem részesülhet egészségügyi ellátásban”. Ezt elvileg november 13-ig kell kidolgozni, ami feltehetően azt jelenti, hogy a téma ekkor, tehát akár már most csütörtökön a kormány asztalára kerülhet.
A nemzeti szűrőprogram terve nem új, az egészségügyért felelős államtitkárság már tavaly év közepére elkészült a tervezettel, később az Emmi közölte, hogy a megvalósítás több lépcsőben zajlik.
A tavaly felmerült tervek szerint például az általános fizikális vizsgálatra – vérnyomásmérésre és életmódbeli tényezők feltárására – évente, részletes fizikai vizsgálatra pedig ötévente lenne szükség. Ezeket a háziorvos végezné el.
Önálló törvény készül a háziorvosokról. Kimondanák, hogy a háziorvosi szolgáltatás állami feladat, a működéshez szükséges feltételek biztosítása pedig önkormányzati feladat.
Átalakítanák a háziorvosok utánpótlási rendszerét és a háziorvosi szakvizsga rendjét is. Az intézkedés jogszabályi hátterének kidolgozását az októberi kormányülésen szintén november 13-ra tervezték.
A lépés azért is időszerű lenne, mert korábban több feszültség volt abból, hogy ugyanarra a feladatra több egyenrangú, egymással konkuráló jogszabály vonatkozott. Például az önkormányzati törvény nem fejtette ki részletesen az önkormányzatok egészségügyi alapellátással összefüggő feladatait, így az értelmezés meglehetősen szabad volt.
November 30-ig kell előkészíteni azokat a szabályokat, amelyek a dizájnerdrogok helyzetét próbálnák meg kezelni.
Jelenleg Magyarországon az új pszichoaktív anyagokat egy sürgősségi eljárás keretében egy ideiglenes tiltólistára helyezik, amely bünteti ezen szerek forgalmazását, exportját és importját, de a fogyasztást magát nem. A hatóságnak 12 hónapja van arra, hogy az új pszichoaktív anyagok kockázatelemzését elvégezze, és döntsön róla, hogy felveszi-e ezeket a szereket a kábítószerek listájára. A kormány pontosan ezzel a változtatással szeretné elérni, hogy az új drogokat is azonnal betilthassák.
Az állam által szervezett és a jövőben szervezendő szűrések a jövőben is ingyenesek és önkéntesek lesznek – mondja az Index megkeresésére Zombor Gábor egészségügyi államtitkár. „A részvételi arányt pozitív ösztönzőkkel tervezzük javítani, az ellátás igénybevételét ez nem befolyásolja a jövőben sem. Emellett vizsgálni kell olyan külföldi gyakorlatokat, melyek az állampolgárok saját egészségük megőrzése érdekében mutatott felelősségét is figyelembe veszik.”
A dizájnerdrogok esetében egy sokkal szigorúbb és rugalmasabb szabályozás készül, mely nem az utánkövetést, hanem az azonnali rendőrségi beavatkozás lehetőségét teremti meg. Ennek lényege, hogy egy olyan gyógyszer és készítmény lista készül, amely a Magyarországon hatóságilag engedélyezett termékeket tartalmazza, ami ezen nem szerepel, az már megjelenésekor azonnal üldözhető. Az eddig tiltó listán szereplő szerek mellett az újonnan megjelenő dizájnerdrogok azonnal tiltásra kerülnek, nem veszítünk időt.
„Az Ön által említett további pontokkal kapcsolatosan a szükséges jogszabályok előkészítésének fázisában tartunk. A háziorvosi ellátás fejlesztésével kapcsolatosan még ebben az évben törvény készül, mely döntési lehetőséget biztosít az önkormányzatok számára, hogy vállalják-e a fejlesztés /tárgyi és személyi feltételek jogszabályban meghatározott teljes körű biztosításának/többlet költségeit. Amennyiben nem, úgy az állam átvállalja a költségek mellett a feladatot is.”
Zombor a gyógyszernagykerek államosítási terveire nem kívánt reagálni.