A jövőben rágógumit, mentolos cukorkát, tömegközlekedési jegyeket is árulhatnak a dohányboltok, és a vásárlók a mobiltelefonjuk egyenlegét is feltölthetik majd ott az Országgyűlésnek benyújtott törvényjavaslat szerint.
Megemelik a küszöböt is, a korábban 2000 lakos után kiírt egy dohánybolt helyett a küszöb 3000 ember lesz. Ha pedig a forgalmi adatok indokolják, és legalább két jogosultságot már gyakorolnak az adott településen, a kiíró dönthet úgy is, hogy nem az összes, a törvény által előírt számú jogosultságot engedi át, csak ennél kevesebbet. A benyújtott javaslat megteremti annak lehetőségét is, hogy azokon a területeken, ahol a dohányboltok számának csökkentése indokolt lehet, megállapodjanak a koncessziós szerződés megszüntetéséről.
Bővíti a jogszabály azon esetek körét, amikor a kiíró nem köteles – az érdeklődés nyilvánvaló hiányában – a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultságot újra és újra meghirdetni. Eszerint ha egy dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság gyakorlása – legalább két, 24 hónapon belül meghirdetett pályázati kiírás után – az utolsó pályázati kiírás eredményhirdetését követő 90. napon belül sem folyik, akkor az utolsó pályázat eredményhirdetését követő 36 hónap elteltéig nem kötelező új pályázatot kiírni, írja az MTI.
Egy másik javaslat szerint a dohánytermék-kiskereskedő csak meghatározott – állami, vagy koncessziós szerződéssel feljogosított – dohány-kiskereskedelmi ellátó társaságtól vásárolhat dohányterméket a jövőben, ez a cég koordinálja majd a kiskereskedelmi beszerzéseket.
A javaslat szerint a dohánytermék-nagykereskedőktovábbra is gyárthatnak, és forgalomba hozhatnak termékeket, és megrendeléskor javaslatot tehetnek a kiskereskedőknek, de dohányterméket a jövőben közvetlenül csak a kiskereskedelmi ellátó társaságnak adhatnak el. A javaslat indoklása szerint a kiskereskedők beszérzésüket „a dohánytermék-nagykereskedők által alkalmazott kereskedelmi kényszerítő eszközök miatt nem tudják befolyástól mentesen, a piaci és a fogyasztói érdekeknek megfelelően gyakorolni".
Ha a dohánykiskereskedelmi-ellátási feladatokat az állam maga látja el, úgy a miniszter a javaslat szerint erre 100 százalékos állami tulajdonban lévő zártkörűen működő részvénytársaságot alapít. Az állam koncessziós szerződést is köthet, a törvény szabályozza, hogy ezt milyen kritériumoknak megfelelő társasággal teheti meg.
A törvényjavaslat emellett két lépésben hozzányúl a dohánytermékek jövedéki adójához. Az indoklás szerint így kevésbé teszik függővé a központi költségvetés bevételeit a dohánygyártók árpolitikájától.
Az adó mértéke a cigarettára 15 700 forint ezer darabonként és a kiskereskedelmi eladási ár 25 százaléka, de legalább 28 000 forint ezer darabonként. A szivarra, a szivarkára a kiskereskedelmi az első lépésben az eladási ár 28,5 százaléka, a finomra vágott fogyasztási dohányra 14 000 forint kilogrammonként, az egyéb fogyasztási dohányra 14 000 forint kilogrammonként. A második lépésben az adó mértéke a szivarra, a szivarkára a kiskereskedelmi eladási ár 14 százaléka, de legalább 4000 forint lesz ezer darabonként.