– Milyen a helyzet az országban?

– Jó.

– És bővebben?

– Nem jó.

Erwin Schmuck tört magyarsággal felolvasott viccel kezdte a sajtótájékoztatót. A Spar osztrák ügyvezető igazgatója ezután egy táblát emelt a magasba, rajta a következő szöveggel:

Békében szeretnénk dolgozni!

Schmuck ezután németre váltott, elmondta, tanul magyarul, és a későbbiekben is többször hangsúlyozta, milyen fontos a cégnek Magyarország. Azt viszont nem teljesen értik, miért nem egyeztetnek velük fontos kérdésekben. Úgy vélik, a kormány valószínűleg nincs tisztában az iparág és cégük helyzetével. Abban ugyanis nem hisznek, hogy valós szándék lehet egy nagy cég teljes ellehetetlenítése.

A Sparban ezért is gondolták, hogy emlékeztetnek néhány dologra. Például hogy a cég családi vállalkozásként indult, és tíz osztrák család tulajdonában áll a mai napig, keményen dolgoztak azért, hogy az országuk egyik legnagyobb vállalatává nőjék ki magukat, és terjeszkedni is tudjanak. Így jelentek meg 25 évvel ezelőtt Magyarországon és váltak az ország ötödik legnagyobb munkáltatójává, tavaly átlagosan 13 701 embernek adtak munkát.

Csak idén 55 millió eurót ruháztak be, 2008 és 2013 között pedig 250 millió eurót (77 milliárd forintot). És dacára annak, hogy fejlesztéseik miatt évek óta veszteségesek, a legnagyobb adófizetők között vannak, tavaly 26 milliárd forint adót fizettek.

• Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj emelése, a reklámadó a szektor eredményességét egyértelműen csökkenti. A korábbi 320 millió felügyeleti díj helyett most majd 9 milliárdot fizethetnek. 
• A kereskedelmi törvény szigorításai súlyosan korlátozzák a kereskedelmet, és jelentős adminisztratív terhet rónak a kereskedőkre.
• Az útdíj tervezett változtatásai, illetve az ezzel párosuló nyilvántartási kötelezettség jelentősen sújtja a naponta több száz teherautót közlekedtető vállalkozásokat.
• Eközben a vasárnapi nyitva tartás korlátozása is árbevétel-csökkenést okoz.
• Ha ezekhez társul még az a tervezett szabályozás, miszerint a 2 év veszteség után a cégek tevékenysége felfüggesztendő, akkor ebből egyértelműen a gazdálkodási tevékenység ellehetetlenítése és a külföldi beruházások drasztikus csökkenése következik.

A Spar szerint ez amellett, hogy káros az ország gazdaságára, az EU normákkal sem egyeztethető össze. Rudolf Staudinger, a cég felügyelőbizottságának elnöke úgy vélte, mindez nem jelenti azt, hogy a kivonulást fontolgatják, ugyanakkor jelentős átalakításokra lesz szükség a Sparnál ahhoz, hogy a törvénynek megfeleljenek. Szerinte a magyarországi adóteher messze nagyobb az élelmiszerek kiskereskedelmén, mint bármelyik másik országban, ahol jelen vannak, gyakorlatilag mostantól minden többlet, amit elérnek, csak veszteséget okoz majd.

• Korábban még úgy tervezték, hogy jövőre növelik a beruházásaikat, még több munkahelyet teremtenek és több pénzt költenek el Magyarországon, ez az új szabályokkal már biztosan nem fog megvalósulni. Hogy az új terhek hogyan hatnak a cégre, jól mutatja, hogy a különadó éveiben például 38 milliárd forinttal kevesebb beruházást valósítottak meg, mint idén.
• Gondolkoztak a cégstruktúra átalakításán is, egyelőre azonban nem született döntés hasonlóról.
• „Nagyon szeretnék”, hogy az átalakítás ne tömeges leépítést jelentsen, de azt nem jelentették, ki hogy nem lesznek elbocsátások. Jelzésértékű, hogy a különadó kihirdetése után, 2011–2012-ben 1300 embert kellett kirúgniuk.
• Szerintük visszaesnek majd az áfabevételek is, a nagyarányú adóemelés ugyanis biztosan megemeli majd a legális kereskedelemben a fogyasztói árakat.

Rudolf Staudinger arra az újságírói kérdésre, miszerint érzi-e, hogy Magyarországon a kiskereskedelemben bizonyos cégek felé dől a pálya, visszakérdezett: „Ön érez ilyet?” Miután az újságíró azt mondta, nem jártas az iparágban, de vannak erre utaló jelek, a Spar fb-elnöke azt mondta: hát igen.