Átugorhatatlan akadályt állított a kisebb forgalmú ital-nagykereskedők elé a kormány adótörvénye. Hiába figyelmeztették korábban fideszes képviselők is párttársaikat, hogy a jövedéki biztosíték meghétszerezése rengeteg hazai vállalkozást hoz lehetetlen helyzetbe, és mindössze 5-6 szereplőt hagy a piacon; mint később kiderült, éppen ez volt a cél. A kicsik pedig választhatnak, bezárják a boltot, vagy behódolnak a nagyoknak. Például a CBA ital-nagykereskedőjének.
A Fidesz szerint egy hiba miatt fogadták el így a törvényjavaslatot. Gulyás Gergely a törvényalkotási bizottság fideszes elnöke cikkünk megjelenése után elmondta, így fogadták el a törvényt, de valójában nem akarják felforgatni az italpiacot. Úgyhogy majd utólag még módosítják a szabályokat, hogy a kisebb forgalmú kereskedők mégse lehetetlenüljenek el. Valószínűleg egy sávos megoldást vezetnek majd be. Csak elfelejtették ezt kommunikálni még a frakcióban is.
Több mint száz, alkohollal foglalkozó nagykereskedőt tesz tönkre a kormány egy új szabállyal, illetve még több olyan kis, zömmel családi termelőt, akik eddig ezeken a cégeken keresztül juttatták el a piacra az áruikat. A jövedéki törvény kedden elfogadott módosításával jövőre mindössze 5-6 ital-nagykereskedő lesz képes talpon maradni.
A veszélyre ugyan a fideszes Gulyás Gergely vezette, kormánypárti többségű törvényalkotási bizottság még a törvény elfogadása előtt felhívta a figyelmet, akkor még valószínűleg nem tudták, a kormány nem véletlenül alakította így a szabályokat. Az adótörvény zárószavazásán végül a fideszes többség – köztük maga Gulyás is – lesöpörte az asztalról a jobbító szándékú, bizottsági módosító javaslatot.
De mi ez az egész? A lényeg, hogy a jövedéki termékeket – dohányt, alkoholt, ásványolajat – forgalmazó nagykereskedőknek úgynevezett jövedéki biztosítékot kell letenniük. Ebből az összegből a NAV bármikor elveheti a neki járó részt, ha a kereskedő elmarad az adófizetéssel. Ha a jövedéki engedély megszűnik, a biztosíték visszajár. Eddig ebben nincs semmi különös, így volt eddig is. Az újdonság, hogy a biztosíték összegét drámaian megemelik: az alkoholt áruló nagykereknél 22 millió helyett 150 millió forintra nő.
Bohos András, a Bova Consulting jövedéki tanácsadója szerint az elfogadott törvénymódosítás elsősorban a nagykereskedők terheit növeli majd, a jövedéki engedéllyel rendelkező gazdálkodóknak a jövedéki biztosíték kiegészítését 2015. február 1-jéig külön felszólítás nélkül kell teljesíteniük.
Korábban már írtunk arról, hogy az utóbbi években többen szerették volna bedobni a palackozott fröccsöt a piacra, a jövedéki szabályozás azonban nem tette lehetővé, hogy a dolog gazdaságos legyen, szemben a szőlőborral ugyanis a palackozott fröccs után jövedéki adót kellett fizetni. Az új törvénnyel a helyzet megváltozik, a fröccsöt sem jövedéki biztosíték, sem jövedéki adó nem terheli majd.
„A jövedéki biztosíték változtatása nem vonatkozik az adóraktárak, keretengedélyesek, felhasználói engedélyesek, bejegyzett kereskedők elkülönülő tevékenységére és a szőlőbor, a sörfőzdében előállított sör, a szeszfőzdében főzött párlat, a kenőolaj, üzemanyag adalék és egyes cseppfolyós gáz termékekre” – mondta az Indexnek a jövedéki szakember.
Fontos tudni, hogy a jövedéki biztosíték mértéke nem függ a cég méretétől, forgalomtól, árbevételtől, tehát egy raklapnyi pezsgő után ugyanannyi biztosítékot kell letenni, mint egy raktárnyi pezsgő után. (Ezt korrigálták volna először Gulyásék, az árbevételtől tették volna függővé, hogy kinek mennyit kell fizetni.)
A drasztikus emelésből viszont törvényszerűen következik, hogy kiszorítja a piacról azokat a kisebb mennyiséggel kereskedő vállalkozókat, akik a megemelt összeget nem tudják kigazdálkodni.
„Az éves forgalmam a 100 milliót sem éri el, néhány éve indítottuk el a vállalkozásunkat, részben olyan kisebb pincészetek termékeit áruljuk, akikkel a nagyobb kereskedők nem foglalkoznak, részben Olaszországból importálunk pezsgőt. A 150 milliós biztosíték teljesen nonszensz, nagyjából 1 millió palackot kellene ahhoz tárolnom, hogy a biztosíték arányban legyen az adófizetési kötelezettségemmel” – mesélte az Indexnek az egyik nagykereskedő.
Szerinte tagadhatatlan, hogy vannak országok a világban, ahol az ital-nagykereskedelem hagyományosan állami monopólium, de ez önmagában még nem menti ezt a magyar kisvállalkozókat ellehetetlenítő, erőszakos megoldást.
Azt mondta, a törvény elfogadása óta kétségbeesetten hívogatják azok a termelők, akiknek a termékeit forgalmazza, de nem tud nekik mit mondani, egyelőre ők is csak tanakodnak, hogy hogyan lehetne megoldani a helyzetet.
Ha azonban a legkisebbek eltűnnek, és csak a néhány nagy marad, több prémium márka és italkülönlegesség is eltűnhet a polcokról, ahogyan nehéz helyzetbe kerülnek azok a kis borászatok is, akik nem csak szőlőborban utaztak, és olyan kis pálinkás és sörös cégek is, akik, ha árulhatnák is a termékeiket, nincs kapacitásuk arra, hogy személyesen házaljanak termékeikkel nagy pesti éttermekben, a nagyobb kereskedőkhöz pedig túl kicsik.
A régebbi, rendben adózó nagykereskedők valamennyit spórolhatnak, ha kérik, hogy minősítsék őket úgynevezett megbízható adóssá. „Várhatóan egyre többen fogják majd kérni, hogy vegyék őket a törvényben meghatározott megbízható adósi státuszba, ebben az esetben ugyanis a biztosíték összege feleződik. Ehhez az kell, hogy valaki legalább két éve működik úgy jövedéki engedéllyel, hogy a biztosíték értékének 10 százalékát meghaladó bírsága, vagy rendezetlen adótartozása nem volt” – mondta Bohos András, a Bova Consulting jövedéki tanácsadója. Sokaknak azonban ez sem segítség, a 75 millió forint is jóval felette van annak, mint amit a kisebbek elő tudnak teremteni, az újonnan alakult cégek pedig egyébként sem kerülhetnek a megbízható adósi körbe.
A törvényjavaslatban egyébként a biztosíték emelését az elmúlt időszakban tapasztalt visszaélésekkel indokolják. Az Indexnek nyilatkozó egyik nagykereskedő szerint azonban önmagában a biztosíték emelésétől fehéredés nem igazán várható.
A NAV az adózást már most is egy uniós szabvány szerint elektronikusan ellenőrzi. Amint külföldön feladják az árut, a cégnek vissza kell azt igazolni, és ha a megadott határidőig nem fizeti be utána a jövedéki adót, a revizorok egyből megjelennek nála, ahogyan a kocsmában is igazolni kell tudni az ital eredetét. Szerinte önmagában attól, hogy sokszorosára emelik a biztosítékot, nem lesz könnyebb lefülelni az illegálisan behozott termékeket. Ami italt adófizetés nélkül hoznak be, arra ezután sem látnak rá majd jobban.
És kik lesznek az egész intézkedés haszonélvezői? Értelemszerűen a legnagyobbak, a mostani 150-170 nagykereskedő közül az a néhány, akiknek nem esik nehezükre letenni a 128 millió forinttal megnövelt biztosítékot. Jövőre így megindul az ital-nagykereskedelem koncentrációja.
A budapestiek közül például biztosan nem rázza majd meg a CBA-franchise tagját, a Centrál Drinks Kft.-t, ők jelenleg a legnagyobbak a piacon, tavaly 28 milliárdos forgalmuk volt. Várhatóan talpon marad a legnagyobb láncoknak szállító Ital Magyarország is, 4,5 milliárdos forgalma mellett, ugyanígy a Raiker, a cégnek 5,2 milliárdos forgalma volt 2013-ban.