Négy évet késett a kormány a devizahitelek kivezetésével, a forintosítással. Ez súlyos politikai és szakmai hiba volt, mondta Felcsuti Péter a HBLF pénzügyi csúcson. Szerinte a végtörlesztést nem lett volna szabad megcsinálni, semmilyen társadalompolitikai, szakmai oka nem volt. Nem kellett volna az árfolyamgátat sem bevezetni. Hiba volt Surányi forintosítási javaslatát lesöpörni 2010-ben.

A mai Raiffeisen egykori vezérével Erdei Tamás az OTP igazgatóságának elnöke is egyetértett. A végtörlesztés hatalmas károkat okozott, és a forintosítás volt az egyetlen megoldás, de ezt már korábban meg kellett volna lépni. Ebben a történetben egyetlen dolog jó: hogy vége van, mondta Erdei.

Ha fair bankokat szeretnénk, akkor jó lenne, ha a szabályozás is fair lenne, és a verseny, mondta Wolf László, az OTP Banka Szerbia igazgatósági elnöke. Szerinte az egész devizahiteles mizériában az is rossz, hogy egy ideje a bankok menedzsmentjének az energiáit ennek a kezelése foglalja le, jó lenne inkább a szolgáltatások színvonalának javítására koncentrálni. Nálunk a nem teljesítő hitelek aránya 15 százalék körül van, ez a társadalmi probléma a forintosítással nem oldódik meg, ezzel még foglalkozni kell.

"Ész nélkül nyomtuk a frankhiteleket. A bankrendszer, a felügyelet és a kormány nem készült fel ennek a kockázatára. Kivéve az OTP-t" - emlékezett vissza Hegedűs Éva a Magyar Bankszövetség elnökségi tagja, az OTP lakossági üzletágának egykori vezetője.

A forintosítással megszűnik egy bizonytalanság, ugyanakkor a helyzetet nehezíti, hogy az adósok várakozásait felfokozták, az emberek egy része látványosabb adósmentésre számított. A mostani megoldás nem mindenkit elégít ki, hiszen többen azt várták, hogy egyáltalán nem kell majd visszafizetni a hitelt. Ez egy komoly kommunikációs feladat lesz.