Nem elégszik meg a kormány a 99,87 százalékos állami tulajdonnal a Magyar Villamos Művekben, kitessékelnék a cég kisrészvényeseit, hogy hatékonyabb és gyorsabb legyen a döntéshozás. A valódi ok, hogy a céget zavarja, hogy külsősök szaglásznak a közgyűlésben, üzleti titkaikat féltik a versenytársaktól. Az ellenzék szerint a szabályozás diszkriminatív, hiszen más versenypiaci szereplőknek nincs erre lehetőségük. A javaslatról kedden vitáztak a Parlamentben.
A kormány ismét stratégiai érdekre, és az ellátás biztonságára hivatkozva veszi el egy tucatnyi ember tulajdonát, ezúttal a Magyar Villamos Művek kisrészvényeseinek kell majd kötelezően eladnia a kezükben lévő részvényeket. A döntéshozásban túl nagy súlyuk nem volt, az állami cégben mindössze 0,13 százaléknyi rész volt az övék, a kormány szerint azonban a “gyors és hatékony döntéshozást” akadályozza a jelenlétük. A kisajátításról szóló törvényjavaslat általános vitáját kedden tartották a Parlamentben, és két hét múlva már el is fogadhatják.
Az MVM-ben a kilencvenes években sokan tulajdont szereztek, de miután elmaradt a cég tőzsdére vitele, csak néhány papír maradt kisrészvényesek kezében. Jelenleg hét magánszemély, három önkormányzat, és három gazdasági társaság kezében van MVM-részvény, tulajdonuk együttesen 0,13 százalék.
Úgy tudjuk, a kicsik közül a közgyűléseken rendszeresen nagyjából hatan szoktak részt venni, az önkormányzatok közül az óbudai és a tatabányai, a magánszemélyek közül pedig a Napi.hu főszerkesztője, Korányi G. Tamás, illetve Jászay Tamás, aki az RWE képviselője. A cégek közül pedig leginkább a Szent György Lovasclub, amely Mártha Imre tulajdonába tartozik. Őt értük el elsőként az érintett kisrészvényesek közül is.
“Most már tudom, mit érezhetett annak idején Weiss Manfréd és Ganz Ábrahám” - mondta Mártha, aki 12 éve kisrészvényes az MVM-ben a Szent György Lovasclub Kft.-n keresztül. Az egykori MVM-vezér annak idején egy kisvárdai magánszemélytől vette a részvénycsomagot, szerinte amióta nála van, soha nem fordult elő konfliktus, vagy együttműködési nehézség egyetlen kormány alatt sem. Éppen ezért érthetetlen szerinte, miért lett most olyan fontos a kisajátítás. A részvényekért felkínált árról azt mondta, az számára másodlagos, mivel az MVM-nél különféle pozíciókban személyesen eltöltött kilenc éve miatt magától soha nem adná el a tulajdonát.
A kormányt egyébként a törvényjavaslat indoklása szerint az zavarja, hogy ezen a néhány részvényesen keresztül kiszivárognak a kereskedelmi-üzleti titkok. És mivel a cég közérdekű tevékenységet végez, szerintük jogilag megtehetik, hogy kiteszik a kisrészvényesek szűrét, ha tetszik nekik, ha nem. Az MVM vezetőinek egyébként régi fájdalma, hogy mivel állami cégként a versenypiacon is működnek, az állami cégtől elvárt transzparencia hátráltatja őket a versenytársakkal szemben. (A versenytársak meg persze eközben úgy érzik, hogy az MVM éppen az állami háttér miatt élvez olykor előnyöket.)
A parlament előtt lévő javaslatban a kormány azt állítja, hogy a Római Szerződés által biztosított tőke áramlásának szabadsága korlátozható a közérdekre hivatkozva, ezt az Európai Bíróság gyakorlata is igazolja.
A Magyar Villamos Művek állami tulajdonban van, a korábban csak villamosenergiával foglalkozó cég az utóbbi években több jelentős gázos érdekeltséget is vásárolt, és a különböző tőkeemeléseken keresztül az adóforintokból is egyre többet költünk rá. A jövő évi költségvetés újabb 50 milliárdos tőkeemeléssel számol a cégnél. Mindeközben azonban - a vezetőségtől függetlenül - nem könnyű számonkérni rajta, hogyan gazdálkodik a pénzünkkel, üzleti titokra hivatkozva ugyanis általában megpróbálják a nyilvánosság elől rejtve tartani egyes ügyletek részleteit.
A kormány érvelése a szocialisták által a javaslathoz beadott - eddigi egyetlen - módosító szerint azonban nem stimmel. Mert ha a tulajdonjog korlátozása valóban a közfeladat, közszolgáltatás biztonságára való tekintettel történne, akkor olyan piaci szegmensben kerülne sor az alkalmazására, ahol magától értetődően nincs verseny. De ha a titoktartási problémát a versenypiaci szegmensben betöltött szereppel magyarázza a kormány, akkor az szerintük a diszkriminatív szabályozás beismerését jelenti.
Elvégre más, a versenypiacon működő részvénytársaságnak nincs joga arra, hogy kiebrudalja a neki nem tetsző részvényeseket. A módosítóban egyébként azt írják, a lépéssel az MVM átláthatósága is csökkenhet, kizárólagos állami tulajdonlás esetén ugyanis könnyebben lehet kézivezérelt közgyűlési döntéseket hozni.
Kétségtelen, az utóbbi években több MVM-mel kapcsolatos botránynál kiderült, éppen ezek a külsős kisrészvényesek akadékoskodtak. Például Korányi G. Tamás volt az egyetlen, aki a MET-ügynél rákérdezett, miért köti meg az állami cég azokat a szerződéseket, az E.On-vásárlásnál pedig a volt MVM-vezér Mártha vetette fel először, hogy indokolatlanul drágán vásárolhat az állami cég, később kiderült, a tranzakció valóban több szempontból aggályos volt. A VS.hu korábban azt írta, a kistulajdonosok egy része arra készül, hogy minden rendelkezésére álló hazai és külföldi jogi eszközzel igyekszik megakadályozni a kisajátítást.