Szó nincs ellehetetlenítésről, beszántásról, mint ahogy alaptalan azt is feltételezni, hogy az állam döntése nem a tagok érdekét szolgálja, és célja a kasszák számláin lévő pénzek átvétele volna
- válaszolta a Nemzetgazdasági Minisztérium az újabb magányugdíjpénztári változásokkal kapcsolatos kérdéseinkre.
A minisztérium szerint ezt bizonyítja, hogy 2015-ös költségvetésben nem szerepel ez a 200 milliárd forint bevétel, ami a magánnyugdíj-pénztárakból kerülne az államkasszába.
A minisztérium kérdésünkre megerősítette, hogy a 60 ezer kasszatag most is jogosult a 100 százalékos állami nyugdíjra tagsága teljes időtartamára. Ilyen értelemben egyébként a kasszákban lévő, számlánként átlagosan 3 millió forintnál is több pénz valójában olyan járulék, amit a tagok nem fizettek be soha az állami rendszerbe, de ennek ellenére teljes értékű nyugdíjjogosultságot szereznek. (Aki tehát tag maradt, végül sokkal jobban járt azoknál a millióknál, akiket 2011-ben visszatereltek az állami nyugdíjpillérbe.)
A minisztériumtól megkérdeztük azt is, hogy milyen teendője van a pénztártagoknak, ha az eddigiekkel ellentétben tagdíjat akartak fizetni. Azt a választ kaptuk, hogy lényegében semmi, mert
a kasszának tájékoztatási kötelezettsége lesz.
Európa legtöbb országában nem is létezett soha a magyarországihoz hasonló kötelező-magánnyugdíjpénztári rendszer, csupán önkéntes, mondta még az NGM.
Csak térségünkben kísérletezett néhány ország a kötelező-magánnyugdíjpénztári rendszerrel, mára viszont mindenki felülvizsgálta ezt a nem túl sikeres kezdeményezést.
Az NGM érvelés szerint viszont Magyarország nem élt ezzel a drasztikus megoldással, hiszen nem megszünteti, csak racionális és jogszerű működésre kényszeríti a magánnyugdíjpénztárakat. Csak azokat fenyegeti végelszámolással, akik a befizetett vagyon működésre való elköltésével a pénztártagok jövőbeli nyugdíjának alapját élik fel. Tehát akit a nyugdíjak ügyében „lenyúlással” lehet vádolni, az nem az állam, hanem a rosszul gazdálkodó nyugdíjpénztár.
A szabályozás egyáltalán nem érinti az önkéntes nyugdíjpénztári ágat, ahol ma is több mint egy millió tag van jelentős vagyonnal. Ezt az öngondoskodási formát a kormány határozottan támogatja és az önkéntes pénztári tagságot ösztönzi, többek között a befizetésekre vonatkozó adókedvezménnyel is.