A kormány szerint ha nem lesz Déli Áramlat, majd lesz helyette más, például kapunk gázt Azerbajdzsánból. Az azeriek gázára építő AGRI-vezeték megépítésének ötlete évekkel ezelőtt vetődött fel, de eddig kevesen vették komolyan. És akik igen, azok is az orosz vezeték mellett, és nem helyett képzelték el.
"Nem húzta keresztül számításainkat, hogy Oroszország nem építi meg a Déli Áramlatot" - mondta Harmati György, az MVM Zrt. stratégiai igazgatója a Napi Gazdaság konferenciáján kedden, miután kiderült: Oroszország keresztülhúzta számításainkat, nem építik meg a Déli Áramlatot. Ahogyan Szijjártó Péter külgazdasági miniszter, úgy az állami energiacég igazgatója is bízik a B-tervben, Azerbajdzsánból hozunk majd gázt az AGRI vezetéken keresztül.
Érdemes már az elején megjegyezni: a Déli Áramlat bár elég fontos lett volna az ellátásbiztonság szempontjából, és a kormány abban reménykedett, hogy a vezetékkel fellendül az állami kézbe vett magyar gáztárolóbiznisz is, a vezeték nélkül nem dől össze az ország energiaellátása.
Csak marad ugyanolyan kockázatos, mint volt: az Ukrajnán keresztül futó mostani orosz vezetéken jön az országba a gázimport jelentős része. Ha elzárják a csapokat, vagy bármi gond van a szállítással, az megnehezíti az ellátást. Az alábbi ábrán jól látszik, hogy honnan jön gáz most (kékkel), és honnan remél még gázt a kormány a jövőben (pirossal). A Déli Áramlattal a délkeletről várt orosz import esik ki.
Ezért mondta azt Szijjártó Péter is, hogy további lehetőségek után kell nézni, és hogy a lehetőségek között kiemelt helyen szerepel az Azerbajdzsánból érkező gáz Közép-Európába juttatása. Az MVM stratégiai igazgatója is az azerbajdzsáni vezetéktervet, az AGRI-t emelte ki a szóba jövő projektek közül, a tervek szerint ezen a vezetéken juttatnának azeri gázt Közép-Európába, így Magyarországra is.
Az AGRI-ról egy ideje azonban nem sokat hallani. Bár a megvalósíthatósági tanulmány elkészülését a projektcég évekkel ezelőttre ütemezte, Harmati György a keddi konferencián azt mondta, még csak a héten fogják Bukarestben megvitatni az eredményeit.
A földgázt az azeri Səngəçal gázfeldolgozójából szállítanák csővezetéken keresztül a Fekete-tenger grúziai partján, Poti közelében fekvő, 2008-ban megnyitott Kulevi terminálba. Ott földgáz-cseppfolyósító üzemet építenének fel, ahonnan a cseppfolyósított földgázt (LNG) gázszállító tankhajókkal szállítanák a romániai Konstanca kikötőjébe. Innen a visszagázosítás után a gázt a már meglévő európai gázvezeték-hálózaton keresztül vinnék tovább európai országokba.
Összesen 2-8 milliárd köbméter gázt lehetne rajta szállítani évente, az évi nyolcmilliárdból viszont legfeljebb 1-2 milliárd köbméter jutna el Magyarországra. Az előzetes számítások szerint a vezetéket nagyjából 4,5 milliárd euróból, tehát összesen kb. 1400 milliárd forintból lehetne kihozni, leghamarabb pedig 2020-2022 környékén jöhetne gáz az AGRI-n keresztül.
A vezetéképítéshez azonban tulajdonképpen szinte minden hiányzik, ami általában kelleni szokott:
Nem látni ugyanis egyelőre, hogy pontosan milyen gáz kerülne bele, miből finanszíroznák az építkezést. A résztvevők eltökéltsége sem megkérdőjelezhetetlen, az üzleti megfontolásokról már nem is beszélve. Az AGRI egyébként is eltörpül az orosz vezetékterv mellett, évi 8 milliárd köbméternyi kapacitása töredéke a Déli Áramlaton szállítható évi 63 milliárd köbméternek.
A projektben eleinte Magyarország benne sem volt, a résztvevő három ország - Azerbajdzsán Grúzia, Románia - miniszterei 2010-ben Bukarestben írtak alá egy megállapodást a közös projekt-vállalatról. A projektcéget a román Romgaz magántulajdonú energetikai vállalat, az állami tulajdonú Azerbajdzsáni Állami Olajipari Vállalat, valamint a szintén állami Grúz Olaj- és Gázipari Vállalat részvételével hozták létre. 2011-ben aztán jött Orbán Viktor, és aláírták a Bakui Nyilatkozatot, magyar oldalról az MVM szállt be a cégbe, 50 000 ezer eurót tettünk az AGRI LNG társaságba.
Kétségtelen, az AGRI-nak van néhány érdeme a Déli Áramlattal szemben:
Ezen kívül azonban inkább csak nehézségek vannak. Miközben például a másik azeri gázvezetékhez, amely Törökországon, Görögországon és Albánián keresztül Olaszországban ér véget, azeri oldalról konkrét kitermelési forrásokat rendeltek, addig nem tudni, hogy az AGRI-ba pontosan honnan kerülne gáz.
Kétséges, hogy Azerbajdzsán képes lesz-e egyáltalán elég gázt kitermelni. Az országban ugyan jelentős olaj- és földgáztartalékok vannak, de a mezők kihasználása csak mostanában indult be, az ország tíz-tizenöt évvel ezelőtt még orosz gázimportra szorult.
A kitermelés emelkedik ugyan a Shah-Deniz II. mező termelésbe állításával, de onnan a mostani tervek szerint elsősorban a török irányba induló vezetéken szállítanának. A Shah Deniz II. évente 16 milliárd köbméter földgázt hozna a felszínre, ebből a dél-európai szállítások mellett fennmaradó 6 milliárd köbmétert Törökország vásárolná meg.
Kovács Pál a Fidesz-kormány volt energiaügyi államtitkára korábban a Hírtévének azt mondta, az azeri térségben gondolkodva akár a türkmén gáz is szóba jöhet, ehhez azonban a Kaszpi-tengeren össze kellene kötni a két ország rendszerét. A dolgot egyebek mellett nehezíti, hogy Moszkva már eddig is mindent megtett azért, hogy a közép-ázsiai gáztermelőket távol tartsa az európai piactól, és most is erős befolyása van a térségben.
Ezen kívül eleve kérdéses, mennyivel drágítaná az AGRI-n szállítást a cseppfolyósítás, a hajóút, majd visszagázosítás. Ezek mind költségnövelő tényezők, és ilyen rövid szakaszon egyáltalán nem biztos, hogy üzletileg életképes megoldás. További, bár csak kisebb, megoldható probléma, hogy a román-magyar összekötő vezeték egyelőre egyirányú: Románia felől nem hozható gáz az országba.
Ennél nagyobb gondot jelent a projekt szempontjából, hogy Romániának elég ígéretes fekete-tengeri lelőhelyei vannak, könnyen lehet, hogy a kulcspozícióban lévő ország az AGRI helyett inkább saját forrásainak kitermelésére és eladására koncentrál majd. És akkor a megépítés költségeiről még nem is beszéltünk. Nem véletlen, hogy az AGRI-t egyelőre nem sokan veszik komolyan, az elemzők szerint inkább romantikus ábránd, mint reális lehetőség. A Déli Áramlatot pedig helyettesíteni végképp nem tudja.