A tervek szerint 2015-ben tovább nő a minisztériumok létszáma bő 2100 fővel, így az eléri a 8645 főt. A minisztériumok háttérintézményeiben ugyanakkor további félmillió embert foglalkoztattak, itt a létszám már nem nő. Már a 2015-ös költségvetésben is vannak források az elbocsátásokra, de a komolyabb létszámcsökkentés 2016-tól jönne a kormány tervei szerint - írja a Napi.hu.
Azonban láthatóan hiába nő az apparátus, a túlbürokratizált rendszerben még ez is kevés a feladatok hatékony ellátásához, hiszen több közintézményben felmerült a 10 órás munkarend bevezetése - sőt a Miniszterelnökségen ez már a mindennapi gyakorlat.
A jövő évi minisztériumi létszámnövekedés mögött is a kormányzati centralizáció állhat. Ugyanis azokban a minisztériumokban (NGM, FM, NFM, Miniszterelnökség) nő a létszám, ahová az uniós pénzek elosztása került. Korábban az uniós támogatások elosztására szolgáló operatív programokkal kapcsolatos feladatokat a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél (NFÜ) végezték a szakemberek - mostantól viszont ez már a minisztériumokba került. A kormány így közvetlenül felügyelheti ezt a munkát, ám ennek ára, hogy az alkalmazottak bérköltségeit már a hazai büdzséből kell fedezni.
Miközben a minisztériumokban 8645-en dolgoznak, addig a földuzzasztott háttérintézményeknél már több mint félmillióan. A növekedés az elmúlt öt évben látványos volt - ám ez javarészt látszólagos, ugyanis a korábban önkormányzati intézményeknek számító kórházak, rendelőintézetek, illetve iskolák, de a tűzoltóságok is kormányzati felügyelet alá kerültek.
Jövőre még csak elkezdődik, de igazán 2016 után indulhat be a közszféra karcsúsítása: Lázár János, Miniszterelnökségért felelős miniszter októberben jelentett be, hogy a kormány belevág az államreformba.
A tárcavezető, kormányzati mindenes szerint Magyarországon a közszolgák aránya 22 százalék a teljes adófizetőkön belül - ez magas uniós összehasonlításban. A kabinet még nem döntött konkrét elbocsátásokról, de egymillió közszolgát nem tud a társadalom eltartani - fogalmazott akkor a miniszter.