Nem lehet a központi költségvetésbe folyatni az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat, azt ugyanis tiltja az EU, hívja fel a figyelmet módosító javaslatában Zsigó Róbert. A fideszes képviselő beadványában meg is akadályozná, hogy a kormány a közös kalapba öntse az áruházláncoktól behajtott pénzeket, azt a felügyeletüket végző szervnek kell adni.

Arról már írtunk korábban, hogy a nagyobb áruházaknak, Tescónak, Sparnak, Auchannak, diszkontoknak bizonyos árbevétel fölött meghatvanszorozták a befizetendő felügyeleti díj kulcsát, így a párszáz millió helyett jövőre tízmilliárdokat kell befizetniük, a NÉBIH korábban 24 milliárd forintról beszélt.

A kormány képviselői az ötlet mellett végig azzal érveltek, hogy a NÉBIH-nek több pénzre van szüksége, Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter szerint a megemelt élelmiszerlánc-felügyeleti díjból olyan fejlesztésekre költenek majd, amelyek az élelmiszerbűnözők, mézhamisítók, borpancsolók lefülelését segíti.

A hivatalnak az előző években a 4,7 milliárdos költségvetési támogatáson kívül 9 milliárd forint bevétele volt. Hiába azonban a megsokszorozott díjtétel, az alig dobja meg a NÉBIH büdzséjét, a költségvetési bizottság módosítója szerint valójában mindössze 1,7 milliárd forinttal gazdálkodhatnak majd több pénzből jövőre. Több lesz ugyan 6,4 milliárddal a bevételük, de ezzel párhuzamosan megvonják tőlük a költségvetési támogatást, ugyanilyen folyamat zajlik le a kormányhivataloknál is.

Ráadásul idő közben beadták a költségvetést megalapozó törvényjavaslatot, ebben megszűntetnék azt a korábbi szabályt, amely kimondja, hogy a felügyeleti díj az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv bevétele. Vagyis a kereskedők által befizetett milliárdokat nem lenne kötelező a felügyeletükre létrehozott szervbe folyatni, mehetne a költségvetésbe.

Csütörtökön a fideszes Zsigó Róbert azonban módosítót adott be ehhez a törvényjavaslathoz, felhívta a figyelmet, hogy a kormány javaslata teljesen ellentétes az uniós szabályokkal. Aszerint ugyanis a felügyeleti díj nem kezelhető költségvetési bevételként, az kizárólag az ellenőrzések során felmerülő költségek fedezésére fordítható.

A Nemzetgazdasági Minisztérium korábban lapunknak azt írta, összesen 14 milliárd plusz pénzforgalmi bevételre számítanak az élelmiszerlánc-felügyeleti díjból, Zsigó módosítójáról azonban hiába kérdeztük őket, nem reagáltak.