Májusban kezdődött a devizahitelesek megmentését szabályozó mentőcsomag megalkotása, összesen négy törvény és számos MNB, illetve a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) által kiadott rendelet szabályozza majd az elszámolást és a forintosítást. A technikai kivitelezés azonban még hátra van, várhatóan 2015 tavaszán kezdődik meg a törvények és rendeletek végrehajtása - írja a Pénzcentrum.

A legjobban azok járnak, akik megfogadták a Bankszövetség ajánlását és beléptek az árfolyamgátba

- mondta Kovács Levente a Bankszövetség főtitkára. Az elszámolás és a forintosítás folyamata nekik lesz a legkedvezőbb.

Mik a fő határidők?

• 2015. január 1. - érvénybe lép a jövedelemarányos törlesztőrészlet, illetve a devizahiteleket ekkortól fixált árfolyam mellett törlesztik az ügyfelek

• Február 1. - fair bank törvény érvénybe lép, a nem perelő bankok elszámolása a hónap második felében történik, később visszamenőlegesen ettől a dátumtól forintosítják a devizahiteleket

• Március 1-től április 30. - az ügyfelek megkapják az elszámolást

• Május 1. - új törlesztőrészlet meghatározása

Milyenek lesznek a forintosított hitelek?

• A kamatfelár periódusa 3, 4, illetve 5 év lehet a hátralévő futamidőtől függően

• A referenciakamat a 3 hónapos BUBOR lesz, a kamat (és ezzel együtt a törlesztőrészlet) három havonta változhat

• A forintosítási törvény szabályai szerint jönnek létre az új hitelek

• A díjak és jutalékok mértékét maximálják, és átláthatóvá teszik

• A korábbi, szerződésben szereplő díjakat rögzítik, a kamatfelár-periódus viszont a fentiek szerint változhat

Mitől függ, hogy mennyit kapok vissza?

• Futamidő

• Felvett összeg

• Egyoldalú kamatemelés mértéke

• Árfolyamrés mértéke

• A szerződéskötés időpontja

Ez alapján az ügyfelek két nagy kalapba tehetők bele. Az ügyfelek nagyjából negyede 25 és 30 százalék közötti, míg a az ügyfelek több mint fele a tőketartozás mindössze 10 és 20 százalék közötti részét kaphatják vissza.

Mik a teendői a devizahiteleseknek?

Az adósoknak és az adóstársaknak együtt kell működniük az elszámolás és forintosítás során, mivel csak így mehet végbe a folyamat

- mondta Freisleben Vilmos a jegybank Fogyasztóvédelmi igazgatója. Minden adóstársnak vannak teendői az elszámolás miatt.

A lakcím, név és bankszámlaváltozást be kell jelenteni, lehetőleg minél előbb, a jegybank igazgatója szerint ezt január során érdemes elvégezni. Ez igaz az élő szerződésekre, a lezárt szerződések esetén pedig kiemelt jelentőségű. Ha ezt elmulasztanánk, annak jogkövetkezménye is lehet.

A lezárt szerződéseknél, ha van folyószámlánk a banknál, ahol a hitelt felvettük, akkor arra a bankszámlára kapjuk meg az elszámolás összegét. Ha ilyen nincs, de a hitelintézet ismeri más banknál vezetett számlánkat, akkor arra kapjuk meg a pénzt. Egyéb esetben az újonnan bejelentett számlánkra érkezik az összeg, a bejelentésünk után 15 napon belül.

Ki ellenőrzi azt, hogy nem ver át a bankom?

A jegybank folyamatosan ellenőrzi a bankokat, kiemelten az alábbi felügyeletet végzik:

• Határidők betartása

• Számítási módszer ellenőrzése

• Az ügyféltájékoztatás pontossága

• Annak ellenőrzése, hogy megfelelnek-e a törvényeknek és a rendeleteknek

A forintosítás lezárulásával az MNB ellenőrizni fogja a folyamatok törvénynek megfelelő végrehajtását is, amiről a közvéleményt tájékoztatja.

Mi lesz a forinthitelekkel?

A jegybank közérdekű keresetet indíthat a forint alapú kölcsönök esetén, azonban ezek még előkészítés alatt álnak. Ezeknek a hiteleknek a már megvannak a végrehajtási határidőik, de a részleteket még nem ismerjük, a végrehajtást az MNB vizsgálja.

Mi a helyzet a késedelmesen fizetőkkel és az árfolyamgátasokkal?

A visszatérítés összege a hitelösszegből kerül levonásra - mondta Becsei András, a Bankszövetség alelnöke. Van viszont két eset, amikor nem elsősorban a tőkéből vonják le az elszámolást:

• Hátralék és késedelmi kamatok esetén

• Árfolyamgátas gyűjtőszámlán lévő pénz esetén

Az árfolyamgátasok nem fognak rosszabbul járni

- nyugtatott Binder István, a jegybank Felügyeleti szóvivője. A nem teljesítő hiteleknél a hátralékos részből történik az elszámolás, a követeléskezelőknél lévő ügyek esetében a követeléskezelőnek kell elszámolni. Emellett a Nemzeti Eszközkezelő is felkészül arra, hogy ingatlanokat vásárolhasson.