Csak franchise-ból tud majd bővülni a Spar Magyarországon, azt pedig még nem tudják, hogy a vasárnapi zárva tartás hány munkahelyet szüntet meg – reményeik szerint egyet sem. Legfeljebb a különadó miatt feleannyi pénzt fognak kapni a salzburgi központból beruházásra, mint tervezték, ami 34 millió eurónyi és 600 munkahelynyi mínuszt jelent az országnak. A kis falvakban szerintük vissza kellene adni a dohányárusítást a helyi boltosoknak.
A más néven visszahozott kisker különadó és a vasárnapi zárva tartás miatt a Spar újragondolta a stratégiáját, hangzott el a cég mai tájékoztatóján. Úgy döntöttek, hogy a megváltozott feltételek mellett érdemes jobban hasonlítani a CBA-ra és társaira, és a franchise-rendszer felé mozdulnak el Magyarországon. Eddig egyébként is Magyarország volt a kivétel, ugyanis a Spar is jellemzően franchise formában bővült az elmúlt években a világon.
Eddig azonban volt pénzük saját boltokból bővíteni a magyar hálózatot, most ezt a kormány jórészt elveszi a más néven visszahozott kisker különadóval, ezért lépniük kellett. Heiszler Gabriella cégvezető elmondta, hogy tavaly 800 munkahelyet hoztak létre az 55 millió eurónyi beruházásaikkal, ám ez idén jóval kevesebb lesz a különadó miatt.
Pontosabban 59 millió eurót fektettek volna be, legalább 8 új boltot és 600 munkahelyet létrehozva, ebből végül 25 millió euró, illetve 3 bolt lesz, csak Budapesten, mert ezekre már leszerződtek. Emellett hosszabb távon is valószínűleg legalább megfelezi a magyarországi beruházásokat a salzburgi központ. A szintén a különadók miatti költségcsökkentés jegyében reklámozni is sokkal kevesebbet tudnak majd nálunk.
Az 1932-ben indult cég 37 országban van jelen 12 ezer üzlettel, és jelenleg a világ egyik legnagyobb franchise-hálózata.
Két éve kezdtek franchise-osítani az egész világon, az első évben két ilyen boltjuk lett nálunk , rá egy évre 11 lett, idén már 24, főleg az ország nyugati felében. De ezek azért a jelenlegi 420 boltjukhoz képest egyelőre csak kis hányadot tesznek ki.
„Jól menő üzleteket is hajlandóak vagyunk átadni, és büszkék vagyunk arra, hogy nálunk egy boltvezető vállalkozóvá válhat" – mondta Schmuck, az ügyvezető igazgató. Ha egy boltvezető átvesz egy üzletet, a tapasztalatuk alapján egyébként azonnal javul az eredmény, mert a vállalkozó jobban figyel mindenre, ha övé a kockázat. A franchise-ban gondolkozóknak legalább egy készletforgásnyi (26-28 napnyi) árukészletet kell tudniuk megfinanszírozni.
Heiszler kérdésre azt is elmondta még, hogy két hónappal ezelőtt bevezették volna a netes rendelést, ennek megvalósítása ma már kevésbé valószínű. A cég vezetése azt akarta még hangsúlyozni, hogy készek elfogadni új játékszabályokat, ha azok mindenkire vonatkoznak.
A franchise-os nyitásnál 30-40 új bolttal lennének elégedettek idén. Ehhez először a saját üzletvezetőiket kérdezték meg, hogy esetleg átvennék-e a boltokat vállalkozóként – majdnem 70-en jelezték, hogy igen. De saját, már meglévő boltjaikból csak limitált mennyiséget fognak átadni , idén talán 10-15 darabot, a többinél új partnerekre számítanak, akár más láncoktól elhódítva őket.
„Először az anyagiakon spórolunk, és csak utána az embereken” – mondta Erwin Schmuck arra, hogy hány embert kellhet elküldeniük a vasárnapi zárva tartás miatt.
„A dolgozóink 80 százaléka szívesen dolgozik vasárnap, mert jóval több pénzt kereshetnek olyankor. A napi vevőszámunk a legjobb napokon 600 ezer, egy jó vasárnapon 300 ezer, a vásárlók fele tehát vasárnap is bejön” – tette hozzá.
A vásárlóknak át kell alakítaniuk majd a vásárlói szokásaikat, de egyelőre bíznak abban, hogy a forgalom olyan módon fog megváltozni, hogy nem kell embereket kirúgniuk, mindenesetre ez majd csak később fog pontosan kiderülni.
A Spar tapasztalatai alapján főleg a városokban és főleg a fiatalabb vevők vásárolnának vasárnap, őket érinti vevőként igazán hátrányosan az új szabály.
Heiszler Gabriella arról is beszélt még, hogy megpróbálják pozitívan felfogni a különadót, mert így visszatérhetnek az olcsóbb, de nagyobb rugalmasságot biztosító franchise-os terjeszkedéshez.
Schmuck ügyvezető szerint ugyanis nagyon sok tekintetben vegyes a magyar vásárlóerő, nagyon különböző árucikkekre van szükség a különböző helyen lévő boltokban – erre a rugalmasabb franchise-rendszer alkalmasabb. Ráadásul jellemzően magas a fluktuáció a bolti dolgozók közt, ezen is segíthet, a franchise. Emellett pedig még megjegyezte, hogy a dohányárusítási jogot visszakérnék a a kisebb, falusi boltokhoz. „Ez felel meg a vásárlói igényeknek a legjobban, és ez szükséges is ahhoz, hogy megéljenek az ottani boltosok.”