Január elsejétől a felszámolás alá került cégek értékesíthető vagyonelemeit az eddig megszokottól eltérően online felületen, elektronikus árverésen értékesítik majd. A licitálás az úgynevezett Elektronikus Értékesítési Rendszer (EÉR) felületén zajlik majd – mondta kérdésünkre Kunfalvi Zoltán, az NFM illetékes miniszteri biztosa. Valamennyi felszámoló cég és felszámolóbiztos köteles lesz ide feltölteni a folyamatban lévő felszámolások vagyontárgyait.

Bár a rendszer első hallásra hasonlít az adóhivatal néhány éve működő elektronikus árveréséhez, több jelentős különbség is van, vagyis lesz. Az első, hogy itt külön regisztrálni kell, a NAV-os licitálási oldallal szemben itt nem elég, ha a kormányzati Ügyfélkapun regisztráltunk, hanem külön regisztráció kell.

Ennek, illetve az árveréseken való részvételnek regisztrációs díja is van: egyszeri 7000 forintot kell kifizetni, ami nem számít bánatpénznek, tehát azzal később nem csökkenthető valamely megvett vagyonelem vételára (az egyes árveréseken viszont kell bánatpénzt fizetni). Az oldalon bárki regisztrálhat, egy adott árverésen viszont csak az vehet részt, aki előzetesen nyilatkozik arról, hogy a felszámolás alatt álló céggel nem áll kapcsolatban.

Az ügyfélkapus regisztrációtól eltérően itt nemcsak magunknak, magánszemélyként, hanem akár gazdasági társaság megbízottjaként is licitálhatunk. Az EÉR felületen folyó liciteken megszerzett terméket sem az államnak fizetjük, hanem, értelemszerűen, a felszámolócégnek. Az EÉR felületén az árverezőket színkódokkal segítik majd: kék, sárga, barna, valamint zöld/piros színek jelzik, hogy egy árverést meghirdettek, az megindult, véget ért, és hogy eredményes vagy eredménytelen volt-e.

Különbség az is, hogy ha egy ajánlatot felüllicitálnak, akkor az ajánlattevő erről e-mailben értesítést kap. Szintén eltérés a NAV árverési rendszerétől, hogy míg ott van lehetőség a negatív árlejtésre is – vagyis ha egy termék a kikiáltási árán nem megy el, akkor a licitálás lefelé indulhat –, itt a kikiáltási árnál olcsóbban semmit nem lehet majd megvenni. Ilyen csak úgy fordulhat elő, ha egy eljárás eredménytelen lesz, és az adott vagyonelemet (vagy vagyonelemeket) újból meghirdetik eladásra, de már a korábbinál alacsonyabb áron.

A miniszteri biztos tájékoztatása szerint a forgalomba lévő felszámolásokat is fel kell vinni az új rendszerbe, de ha egy árverést már meghirdettek a mostani szabályok szerint, akkor azt 2015-ben is még az idei módon kell megtartani. Ha viszont az eredménytelen lesz, a megismételt árverést már az EÉR felületén kell lebonyolítani.

A felszámolásba került cégek vagyonának online értékesítése nem újkeletű gondolat, a 2011-es Széll Kálmán-tervben már szerepelt. A minisztérium szerint az internetes árverés egyfelől segíti a korrupció visszaszorítását azzal, hogy átláthatóbb és személytelenebb lesz a licitálás – a regisztrált vevők minden árverésre külön technikai azonosítót kapnak –, másfelől az internetnek köszönhetően többen licitálnak majd. Abban viszont biztosak, hogy a korábbi rendszernél, amikor csak a cégközlönyben jelentek meg a felszámolással kapcsolatos hírek, és csak személyesen lehetett licitálni, kedvezőbb feltételeket kínál az online árverés.

A miniszteri biztos kérdésünkre elmondta: az EÉR hardveres és szoftveres hátterét a Nemzeti Infokommunikációs Zrt. biztosítja, a rendszer üzemeltetését a minisztérium végzi majd, a fejlesztésben a Virgo Systems Kft. vett részt. A fejlesztés költsége nagyjából 65 millió forint volt, az, hogy a működtetés mennyibe fog kerülni, a miniszteri biztos szerint jelenleg nem becsülhető meg, az függ a felület forgalmától.

Kérdésünkre, hogy mennyivel nőhet a forgalom, Kunfalvi azt mondta, 10-20 százalékot becsülnek, de hozzátette, hogy ezt nagyon nehéz megmondani, hiszen a felszámolásokban nincs két egyforma év, de még két egyforma eset sem: a forgalmat és az árverési bevételt döntően határozza meg, hogy hány cég dől be, és hogy ezeknek mekkora a forgalomképes vagyona. Kiindulásnak a 2012-es számot ismertette: akkor 4424 felszámolásnál volt pályázat a vagyon eladására, 59-szer írtak ki árverést és 897 esetben volt úgynevezett egyéb értékesítés. Kunfalvi Zoltán várakozásai szerint egy adott értékű vagyonelemet magasabb áron lehet majd eladni januártól, mint ezelőtt, „ami a hitelezők és munkavállalók érdekét szolgálja”.