Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kedden az idei várható költségvetési hiányról és az államadósság várható szintjéről tájékoztatta a frakciók gazdasági képviselőit a parlamentben, kiemelve, hogy 2014-ben az éves uniós módszertan szerinti hiány a GDP 2,9 százalékánál is kedvezőbb lehet – írja az MTI.
A hírügynökséghez eljuttatott minisztériumi közlemény szerint a miniszter elmondta: az idei költségvetési folyamatok kedvezően alakultak, az egyenleget jelentősen befolyásolja a vártnál nagyobb gazdasági növekedés, a foglalkoztatás bővülése, valamint az online pénztárgépek bekötéséből származó többletbevétel.
Kifejtette: a kormány az idei évre várt 3,2 százalékos növekedés, a csökkenő adósságráta és 2,9 százalékos hiány után, 2015-re – konzervatív becsléssel – 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel, 2,4 százalékos európai uniós módszertan szerinti hiánnyal és a stabilitási törvény szerinti, 75,4 százalékos év végi GDP-arányos államadóssággal számol.
A nemzetgazdasági miniszter kifejtette: az idei évre tervezett adósságkezelés – devizakötvény-visszavásárlás, önkormányzatoktól átvállalt hitelek előtörlesztése, csökkentett forintkibocsátás –sikeres volt. Ezért az már bizonyos, hogy az alaptörvényben foglalt adósságcsökkentés minden kétséget kizáróan teljesíthető lesz. Az európai uniós módszertan szerinti úgynevezett maastrichti rátát az államháztartási egyenlegen és a gazdasági növekedésen túl a forint árfolyamának mozgása is érdemben befolyásolja, mely az utóbbi napokban – főként az Oroszországgal kapcsolatos események hatására – igen hektikus volt.
Az államadósság csökkentése érdekében a kormány számos intézkedést hozott az elmúlt időszakban: a költségvetés hiányát 2011 óta 3 százalék alatt tartja, a stabilitás-orientált gazdaságpolitika következtében sikerült csökkenteni az adósságfinanszírozási költségeket.
VargaMihály kiemelte: az intézkedések megkérdőjelezhetetlen eredménye, hogy Magyarországgal szemben 2013 júniusában megszűnt az uniós túlzottdeficit-eljárás, az adósságráta pedig 2010 vége (amikor az 80,9 százalék volt) és 2013 vége (akkor 77,3 százalékot ért el) között 3,6 százalékponttal csökkent. Ebben az időszakban az Európai Unió 28 tagországa közül Magyarországon kívül mindössze kettő tagállam tudta csökkenteni az adósságrátáját – áll a tárca közleményében.