A nemzetközi politikai elemzéssel foglalkozó Eurasia Group minden év elején összeszedi, hogy szerintük melyek lesznek az adott év legnagyobb politikai kockázatai. Idén az EU egységességének hiánya, Oroszország gazdasági válsága, és az, hogy Putyin mit kezd ezzel, és a kínai gazdaság lassulása végeztek a legnagyobb kockázatokat tartalmazó lista első három helyén, amiről a Telegraph számolt be.

Íme, a teljes 2015-ös kockázatlista.

Bajban van az európai gazdaság, hiszen még mindig nem tudott igazán kilábalni a válságból, a helyzet kezeléséhez pedig politikai egyetértésre lenne szükség a tagállamok részéről, viszont egyelőre nincs egység a nagyobb tagállamok között sem. Ráadásul megjelentek azok a perifériás politikai erők is, amiknek kezd elege lenni a német dominanciából. Oroszország és az Iszlám Állam pedig csak tovább növeli az európai kiszámíthatatlanságot.

A szankciók és az alacsony olajárak meggyengítették Oroszországot, de ettől még Putyin aligha fog lemondani az ukrán projektjéről. Ebben az esetben pedig még durvulhatnak is a szankciók. Putyin támogatottsága pedig azon múlhat majd, hogy mennyire mer majd konfrontálódni a Nyugattal. Leginkább a nyugati cégek és beruházók érezhetik majd meg Putyin esetleges támadásait.

A kínai gazdasági reformok célja, hogy egy alacsonyabb növekedéssel pörgő, fogyasztásorientált modellre állítsák át az ország gazdaságát. Ez belföldön még jól is elsülhet, viszont Kína nyersanyagéhségének csökkenése rossz hír lehet a kínai kereskedelemtől függő országoknak.

Ahhoz, hogy a katonaság bevetése nélkül érjen el külpolitikai célokat, Washington egyre gyakrabban nyúl pénzügyi eszközökhöz. Pozitív (tőkepiacokhoz való hozzáférés) és negatív (szankciók) ösztönzőket használ a külpolitikájában. De ennek vannak nem kívánt hatásai is, és ez különösen Európának árt, így az amerikai cégek könnyen két tűz között találhatják magukat Washington és a szankciókkal élő országok között.

Nem túl valószínű, hogy az Iszlám Államnak újabb katonai sikerei lesznek 2015-ben, viszont az ideológiai terjeszkedést folytathatják a Közel-Keleten és Észak-Afrikában is. Ahogy pedig új katonák csatlakoznak hozzájuk, katonailag is egyre veszélyesebbek lehetnek.

Brazília, Kolumbia, Dél-Afrika, Nigéria és Törökország: ezek mind olyan országok, ahol egyre gyengül a kormányon lévő pártok népszerűsége. Az elnököknek és miniszterelnököknek egyre nagyobb ellenzékkel szemben kell majd megvalósítaniuk az elképzeléseiket.

Az üzleti siker 2015-ben egyre inkább azokon a kormányokon múlhat amelyek a politikai stabilitást többre tartják a gazdasági növekedésnél. Így azok a cégek járhatnak jól, amelyek a kormányok kegyeltjei. A feltörekvő piacokon az állam már így is fontosabb szerepet kap, és ez a trend egyre inkább látszik majd az ún,. lator államok esetén is, amik megpróbálják majd felvenni a harcot az erősebb kormányokkal. Ezt láthatjuk majd az USA-ban is, ahol a nemzetbiztonsági szempontok a katonai-ipari szférán túl már egyre inkább áthatják a telekommunikációs, technológiai és pénzügyi szektort is.

A két ország szembenállása több konfliktust eredményez majd a Közel-Keleten idén. Washington nem fog beavatkozni, és az iráni nukleáris tárgyalásokkal kapcsolatos félelem lehetővé teszi majd, hogy a két ország más országokat bevonva okozzon galibát a térségben.

A tajvani politikai válság miatt romlani fog az ország kapcsolata Kínával, Peking valószínűleg kihátrál majd azokból a kereskedelmi tárgyalásokból, amik zajlanak a két ország között, és retorikában is keményít majd Tajvannal szemben. Ha az USA beszáll ebbe a konfliktusba, az amerikai-kínai-kapcsolatok is sérülhetnek.

Erdogan tovább támadja majd a politikai ellenfeleit és erősebben ragaszkodik majd a hatalmához, amivel újra akarja formálni a török politikai rendszert. De nem valószínű, hogy tovább növeli a hatalmát, a belső konfliktusok felemésztik majd az erejét, ami tovább növeli a török politika kiszámíthatatlanságát. A Szíriából és Irakból érkező menekültek pedig tovább radikalizálják a török politikát és hozzájárulnak a jövőbeli gazdasági problémákhoz.