Tényleg nem teszik tönkre a kisebb alkohol-nagykereskedőket. A hét elején nagyon úgy nézett ki, hogy a jövedéki biztosíték a fogadkozások ellenére februártól olyan magasra emelkedik (árbevételtől függetlenül 22 millióról 150 millió forintra), hogy a kisebb kereskedők (és a nekik beszállító kisebb termelők) tönkremennek. 

Viszont cikkünk megjelenése után hirtelen mindenki meg akarja menteni a kereskedőket, vagy legalábbis elhárítani annak a felelősségét, amivel az intézkedés hatályba lépése járt volna. Először a javaslat megfogalmazója, a fideszes Gulyás Gergely jelentette be, hogy a 2016-tól életbe lépő sávos rendszert már ebben az évben be kellene vezetni (ahogy ez tervben is volt, csak aztán a Miniszterelnökségen átírták a dátumot), később pedig kiderült, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) is értetlenül áll a Lázár János vezette minisztérium húzása előtt. 

Lázárék azzal hátráltak ki az egészből, hogy kedden délután bedobták: inkább ne legyen semmilyen változás,  még törvénymódosítást is kezdeményeztek, ami  visszaállítja a jövedéki biztosíték mértékét a 2014. január 1-ji szintre .

Most meg az NGM közölte, hogy  egyetértenek a Miniszterelnökség javaslatával, mely szerint a korábban fennálló, az NGM által gondozott eredeti szabályozást kell fenntartani bizonyos jövedéki termékek biztosítékáról. A tárca azt is beígérte, hogy egyeztet az adóhatósággal azért, hogy körültekintően járjon el, és senkit ne érhessen hátrány a törvénymódosítás hatálybalépéséig.

A tavaly elfogadott adótörvényekben a kormány úgy döntött, hogy az alkoholtermékek, a sör, a bor, a pezsgő, valamint a köztes alkoholtermékek forgalmazásánál a jövedéki biztosíték összegét árbevételtől függetlenül 150 millió forintra emeli. Ez megugorhatatlan akadályt állított volna durván 150-170 kisebb cégnek, mindössze 5-6 nagyobb nagykereskedő maradt volna a piacon.