Húszmillió forintra csökkentené az alkoholok jövedéki biztosítékát a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János és parlamenti államtitkára, L. Simon László. A két fideszes politikus hétfőn nyújtotta be a parlamentnek az erről szóló törvénymódosító javaslatot, írja az MTI.

Indítványuk alapján az alkoholtermékek, a sör, a bor, a pezsgő és a köztes alkoholtermékek jövedéki biztosítéka az idén 20 millió forint lenne. Ez a tavaly hatályos 22 millió forintos jövedéki biztosíték "nagymértékű, közel 10 százalékos csökkentése" lenne - írta az előterjesztés indoklásában Lázár János és L. Simon László. Szóval nemhogy megnyugodhatnak, hanem fel is lélegezhetnek az alkoholkereskedők.

Az alkoholok jövedéki biztosítékának ügyében több fordulat is volt az elmúlt hónapokban: 

• A tavaly elfogadott adótörvényekben a kormány úgy döntött, hogy az alkoholtermékek, a sör, a bor, a pezsgő, valamint a köztes alkoholtermékek forgalmazásánál a jövedéki biztosíték összegét árbevételtől függetlenül 22 millióról 150 millió forintra emeli. Ez megugorhatatlan akadályt állított volna durván 150-170 kisebb cégnek, mindössze 5-6 nagyobb nagykereskedő maradt volna a piacon.

• A fideszes Gulyás Gergely és a törvényalkotási bizottság észlelte a problémát, szólt, hogy ha így fogadják el, abból baj lesz, teljesen felforgatják vele az italpiacot. Beadtak a törvényhez egy módosítót, amely árbevételfüggő sávos megoldást javasolt, így 150 milliót csak 2 milliárdos árbevétel felett kellett volna letenni.
• A zárószavazáson külön szavaztak a sávos megoldásról, a kormány nem támogatta, így az adótörvénybe bekerült a 2015 januártól hatályba lépő egységes, mindenkire vonatkozó biztosíték.
• Gulyás tavaly, miután mindezt megírtuk azt mondta, csak egy technikai hiba miatt nem fogadták el a módosítást az adótörvényben, ezért a költségvetést megalapozó törvényjavaslatban rendezik a helyzetet.
• Az NGM által előkészített javaslat eltörölte volna a már elfogadott, 2015-től élő egységes 150 milliós szabályt, és betette volna a helyére a sávos megoldást2015-ös januári hatályba lépéssel.
• A Miniszterelnökség koordinációjával az előterjesztő aztán végül egy olyan verziót vitt a parlament elé szavazásra, amelyben a sávos verzió hatályba lépését 2016-ra tolták, és nem szerepelt benne, hogy az egységes 150 milliós szabály nem lép hatályba idén év elején.
• Ez a megoldás gyakorlatilag ugyanazt a hatást érte volna el, mint az eredeti. Egy év alatt a kisebb szereplők elvéreznek, marad 5-6 szereplő a piacon.
• Miután ezt is megírtuk, Gulyás ismét technikai hibára hivatkozott. A Fidesz azt mondta, nem kell szándékosságot keresni a dolgok mögött, egyszerűen csak másodszor is elszúrták, de vállalják érte a felelősséget. Valahol egyébként az NGM-Miniszterelnökség-tengelyen kavarhatták meg a dolgokat.
• Az NGM közölte, hogy ők a sávos megoldás mellett voltak, az ő javaslatukban még az szerepelt, az Országgyűlés végül nem azt a verziót fogadta el.
• Később a fideszes képviselők is kiálltak a nyilvánosság elé sajtótájékoztatót tartani. Gulyás Gergely elmondta, már be is adtak egy újabb javaslatot, amit a Fidesz is támogat, ezt februárban el fogják fogadni, és arról szól, hogy mégis a sávos rendszer legyen már az idei évtől. Kisebb kellemetlenséget ugyan jelent majd a piac szereplőinek, de nem kell befizetniük a megemelt biztosítékot.
• Ezután lépett a Miniszterelnökség. Közölték, nem értenek egyet sem a fideszes Gulyás Gergelynek, sem pedig a Nemzetgazdasági Minisztériumnak a jövedéki biztosíték mértékéről, emeléséről szóló javaslataival, ezért törvénymódosítást kezdeményez, amely visszaállítja a jövedéki biztosíték mértékét a 2014. január 1-jei szintre.
• A mostani, Lázár és L. Simon jegyezte javaslat most ezt a szintet mérsékelte a korábbi 22 millió forintról 20 millióra.