1,5 millió forint eljárási illetéket és egymillió forint perköltséget fizethet az egyébként egymilliárdos NAV-tartozáson felül István, aki strómanként vett fel egy cég számlájáról kis tételekben összesen másfél milliárd forintot. Az ítélet szinte szó szerint a NAV-ot visszhangozza, a legfontosabb bizonyítékot viszont nem is vizsgálták.
Jogerősen elutasította a bíróság a NAV-tól egymilliárdos sárga csekket kapó István keresetét: a férfi azt kérte, ne tekintsék az ő jövedelmének azt a másfél milliárd forintot, melyet egy cég megbízottjaként vett fel fél éven keresztül különböző bankfiókokból. A bíróság két körülbelül 10-10 perces tárgyaláson, gyakorlatilag érdemi vizsgálat nélkül utasította el a keresetet, így továbbra is a stróman Istvánon keresik megbízói, a nagyhalak pénzét. Istvánt 1,5 millió forint eljárási illeték és egymillió forint perköltség megfizetésére kötelezték.
Rám húzzák, hogy stróman voltam, és beismerem, igazuk van, de rám fogják verni most az egész balhét?
– kérdezte még korábban István, és úgy tűnik, igaza lett.
A bíróság a NAV határozatával szinte teljesen megegyező ítéletet hozott. „Nem vizsgálták, hanem minősítették a NAV eljárását: »jogszerű volt, megfelelő volt«. Így nem független bíróságról, hanem a NAV kinyújtott kezéről beszélhetünk” – mondta Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke, aki a kezdetektől követi István ügyét. (Az ítéletet a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság hozta, azt vizsgálták, jogszerű volt-e az adóhatóság határozata.)
Ruszin szerint a NAV és a bíróság eljárásában hemzsegnek a megkérdőjelezhető, szakértők szerint kifogásolható részletek. „Olyan, mintha a bíró még nem látott volna céges banki pénzfelvételt″ – mondta. A keresetben István arra is hivatkozott, hogy a banknak már rég gyanakodnia kellett volna, hogy pénzmosás folyik, amikor úgy vett fel több mint egymilliárd forintot fél éven keresztül kisebb összegekben, hogy nem is volt a cég alkalmazottja. Ruszin szerint nem életszerű az ítélet: mint mondta, naponta tízezrével zajlanak hasonló tranzakciók, amikor eszébe sem jut a NAV-nak a pénzt kivevő magánszemély vagyonának tekinteni egy cég megbízásából kivett pénzt.
„Amikor megkaptam a levelet, gyógyszert kellett bevennem, mintha ketten ültek volna rá a mellkasomra. A család, a barátaim azt mondják, hogy sebaj, fel a fejjel, minden rendben lesz. Reménykedtem abban, hogy azért van igazság, úgy tűnik, ez most nem lehetséges” – mondta István az Indexnek, miután kézhez kapta az ítéletet. (Az ítélethirdetésen nem tudott személyesen megjelenni.)
A tárgyalással és az ítélettel kapcsolatban van még pár furcsaság.
Egy jelzáloggal terhelt ingatlanrészen kívül nincs vagyona, adminisztrátori fizetéséből él, annak ellenére, hogy a NAV szerint zsebre vágott 1,5 milliárd forintot. A bíróság elutasította a végrehajtás felfüggesztését.
Hiába hivatkozott István arra, hogy a cégtől kapott meghatalmazási szerződés segítségével vette fel a pénzt, a cég ügyvezetője által aláírt papír nem szerepelt a peranyagban. (Ilyen esetekben a jogosultnak be kell mennie a bankba meghatalmazást adni, nem elég egy két tanú által aláírt fecni.) Ez a papír bizonyítja, hogy nem saját nevében és javára vette fel a pénzt, hanem valaki más megbízásából, valaki más javára.
A bíró az első tárgyaláson azt állította, ott van a dokumentum az anyagban, végül Istvánnak kellett több mint 1000 oldalt átböngésznie, hogy kiderüljön: elfelejtették csatolni. A bíró végül iratpótlást rendelt el, de ezután sem foglalkozott érdemben a bizonyítékkal. „A bírónak tudnia kellett, hogy nincs benne. Mégis azt mondta, hogy benne van, ráadásul kioktatta Istvánt. Tudnia kellett volna, hogy perdöntő, mégis sem a tárgyaláson, ítéletben nem említette” – mondta Ruszin.
Ez nemcsak a tárgyalóteremben derült ki, hanem a Facebookon is bejelölték egymást, ami kétségbe vonja az elfogulatlanságot.
A NAV megfogalmazásait gyakran szó szerint átvevő ítélet továbbra sem talál semmi kivetnivalót abban, hogy a másfél milliárddal eltűnő cég vezetőiről kiderül: eltűntek, vagy azt állítják, hogy „visszaéltek az irataikkal″. A kft.-t így senki meg sem próbálta elszámoltatni.
Istváné azért nem, mert ellene még mindig folyamatban van az eljárás. Azt mondta, szeretne utolsó mentsvárként a Kúriához fordulni. Eddig nem volt ügyvédje, de mivel ott kötelező a jogi képviselet, most olyan ügyvédet próbál keresni, aki vállalná az ügyét. Azt mondta, különösen az állandó stressz a rossz, szúr a szíve, pánikrohamot is átélt már.
Várok és reménykedem.
– mondta.
Nagyot nézett István, aki egy éve kapta kézhez a NAV sárga csekkjeit: összesen több mint egymilliárd forintot követeltek tőle egy régi kétes ügy miatt. A férfi gyárban dolgozott, munkásszállón lakott, esélye sincs visszafizetni a pénzt. „Majdnem agyvérzést kaptam, amikor megláttam a levelet” – mondta, amikor először találkoztunk, de mint kiderült, messze nem derült égből érte a villámcsapás.
Címszavakban az történt vele, hogy csőbe húzták: strómannak használta egy kétes építőipari cég, ahova be sem jelentették soha.
Mint az Indexnek elmondta, István újsághirdetésben figyelt fel egy építőipari cégre, ahol hivatalosan ugyan sosem jelentették be, de alkalmazták: annyi volt a feladata, hogy banki megbízottként vegyen fel pénzt a bankból, és adja át a megjelölt személynek. „Beadtak nekem egy jól hangzó dumát, hogy »bizalmi állás«, »kényelmes«, »hosszú távú«, »fix«. Zabáltam az egészet, eszem ágában sem volt papírokat kérni tőlük bizonyításként, hiszen megtisztelve éreztem magam, hogy rám esett a választásuk” – magyarázta utólag a NAV-nak, hogy lett egy kamucég strómanja.
Hihetetlennek tűnt, milyen sok pénzt vesz fel, de azt hitte, csak a tapasztalatlansága miatt nincs hozzászokva ekkora pénzmozgásokhoz. A pénzt meghatalmazottként vette fel, majd azonnal átadta a cég képviselőjének. Papírt nem kapott az átadásról – épp ezért követelik rajta az egészet. „Nyilván ezt az összeget én érintettem. Láttam részletekben, valamilyen szinten tapasztaltam, de birtokomat, bevételemet, jövedelmemet soha, semmilyen mértékben/hányadában nem képezte” – írta a NAV-nak.
A cégről utólag ordít, hogy semmi nem stimmel: az egyik tulajdonos és az ügyvezető például külföldi állampolgárok, akik a bevándorlási hivatal szerint nem is végezhettek volna gazdasági tevékenységet Magyarországon. Egyikük nem is szerepel a nyilvántartásban (tehát nem tartózkodhatott volna itt), a másikuk turistavízummal volt az országban.
A NAV határozatában található indokolás szerint az érintett kft. magyar alapítóját már 2009-ben tanúként hallgatták meg. Elmondta, nem ismeri a céget, azt hiszi, visszaélhettek a személyes adataival. A külföldi ügyvezető otthoni címéről „lakás zárva″ jelzéssel pattant le a megkeresés, a külföldi tulajdonos azt nyilatkozta, hogy 2007-ben elvesztette az útlevelét, azzal élhettek vissza. A kft. székhelyére és az ügyvezető kézbesítési megbízottjának is feleslegesen küldözgették a felhívásokat. Mint kiderült, a kft. székhelye egy építés alatt álló társasház, melynek a szomszédok szerint használatbavételi vagy lakhatási engedélye sincs.
Közben a NAV azzal érvel, hogy Istvánnak kell bizonyítania, ha másnak átadta az összeget. Az sem tetszik nekik, hogy a stróman nem tudja biztosan megmondani, kinek adta át a pénzt. „Ellentmondásnak tekinthető az a körülmény, hogy az adózó nem tudta megnevezni azt a személyt, akivel állítása szerint 2008 februárjától 2008. június végéig szinte mindennap találkozott, és 1,5 milliárd forintot adott át a részére” – írták.