Hogy áll az IKEA Magyarországon?

Az előző év mérsékelt növekedése után 2014 különösen sikeres volt. Magyarországon egyébként is arányaiban sokaknak van saját lakásuk, és a vásárlók most bátrabban is költöttek, a bútorvásárlás egyébként is némileg fontosabbá vált számukra. Közben pedig mi is több millió eurót költöttünk az áruházainkra, hogy kényelmesebbek legyenek a vásárlóknak.

Szóval a külső és a belső hatások eredményeképp összesen 41 milliárdos nettó árbevételt értünk el, ami 17 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest, cégcsoportos szinten is a magyarországi cég nőtt most a legnagyobbat.

És mekkora szerepet játszik a magyar IKEA a cégcsoporton belül?

Viszonylag kicsit, ez nem olyan nagy piac, két áruházunk van itt, nehéz lenne összehasonlítani mondjuk Németországgal, ahol 50 boltunk van. De minden piac hasonlóan fontos számunkra, és a tevékenységünket a piac méretéhez igazítjuk, hogy mindenkinek mindenhol elérhetően tudjuk olcsón javítani az életkörülményeit.

Mik a fogyasztói szokások, trendek mifelénk?

Vannak globális és helyi sajátosságok is. Például mindenhol egyre több digitális eszközt használunk, vagy egyszerűen más dolgokat csinálunk a kanapén, mint 20 éve. Az általános vásárlói elvárásokon túl az általam vezetett országokban (Magyarország mellett Csehországért és Szlovákiért felelős Feltl – a szerk.) az emberek hosszabb távra vesznek bútorokat, és inkább csak akkor cserélik le őket, ha már kezdenek elhasználódni. Máshol sokkal inkább befolyásolják a trendek a fogyasztókat – ha látnak egy új, vonzóbb designt, akkor megveszik. Nekünk is ehhez kell alkalmazkodni, így azt hangsúlyozzuk, hogy nem kell sokat költeni, mondjuk lecserélni a kanapét ahhoz, hogy sokkal jobban nézzen ki a nappali, elég mondjuk újrahúzatni azt vagy venni rá pár szép párnát. Vagy hogy a konyha tárolólehetőségeit egy új ajtóval is komolyan meg lehet növelni, nem kell feltétlenül lecserélni a konyhabútorokat.

Fognak lépni valamit arra, hogy a Baumax 12 boltját megvette egy versenytárs, az óriásfoteles XXX Lutz?

Szerintem jó jelzés nekünk is és a magyar fogyasztóknak is, ha többen látják úgy, hogy nagy a potenciál még a magyarországi lakberendezési iparágban. Ránk nyilván nyomást helyez, hogy még jobbak legyünk; ugyanakkor abban is segít, hogy jobban felhívja az emberek figyelmét a lakberendezési lehetőségekre. Ismerjük a Lutzot Ausztriából és Csehországból, de nem tartunk tőle, szerintünk az egész iparág profitálhat a megjelenésükből.

Ha már potenciálról beszélünk, ebben van szerepe annak is, hogy hogyan érintett minket a válság? Az ember azt képzelné, hogy ha jelentősen csökken az ember jövedelme, akkor a bútorvásárlás az elsők közt lesz, amit elhalaszt.

Mi is úgy hisszük, hogy sok halasztott vásárlás torlódhatott fel, és mostanában kezdik újra felfedezni, hogy fontos, hogy milyen az otthonunk.

És az nem zavar be a tervekbe, hogy Magyarország gazdasági növekedése már 8-10 éves távon is várhatóan ilyen alacsony marad?

Mi az iparágban optimisták vagyunk, ezek pedig csak előrejelzések, 8-10 év alatt még sok minden történhet. Ráadásul 25 éve vagyunk Magyarországon, ennyi idő alatt természetszerűen váltakoztak pozitívabb és kevésbé pozitív időszakok. Pár éves kilengésekkel nem kell túlzóan sokat törődni, mi középtávon 2020-ig és 2025-ig tervezünk. A hosszú távú elköteleződésben és a folyamatos fejlesztésben hiszünk, szóval a fejlesztéseinket sem fogjuk vissza. Jó példa talán , hogy még a válság éveiben néztük ki az új, soroksári áruházunk helyét.

Tényleg, az hogy áll most?

Még vizsgáljuk a területet, különböző engedélyekre is várunk, de közben már elindítottuk a bonyolult, belső beruházási engedélykérelmünket is, hogy elkezdhessük építeni.

És meg is fogják kapni?

Biztos vagyok benne, hogy egyszer megkapjuk.

Miért csak Budapesten nyitnak áruházakat?

A boltjaink jelenlegi mérete nagy, ez egyelőre csak Budapesten kifizetődő, de egyre inkább lépünk a netes kereskedés felé is. Azt is újra kell gondolnunk, hogy mi lesz a bolt szerepe a jövőben a több csatornán keresztül elképzelhető bútorvásárlásnál, szóval nem zárom ki, hogy lesz kisebb boltunk, raktárunk máshol vagy akár csak átvételi pontok kisebb településeken. Most a szuperforgalmas Örs vezér téren, az áruházban van a logisztikai központunk is. Talán később lesz egy-egy boltunk a városközpontokban, amelyekbe távolabbi raktárakból szállítjuk ki a termékeket. Ilyesmiken erősen gondolkozunk most, hogy hogyan tudunk több embert a legkézenfekvőbben elérni ahhoz képest, mint amit a mostani eszköztárunk lehetővé tesz.

Akkor a növekedéshez emberek felvételét is tervezik?

Igen, a felvételi folyamatot is gyorsítani szeretnénk, mert a növekedéshez több erőforrás is kell.

És ezt hogyan érinti a kötelező vasárnapi zárva tartás, vagy hogy fizetős lesz a budaörsi üzletükhöz kivezető útszakasz?

Bármilyen törvényi változásnál annyit lehet elsőre mondani, hogy be fogjuk tartani. Más környező országokban is gyakrabban szokott változni a szabályozás, mint mondjuk Svédországban, most sem lep meg minket.

A vasárnapi kötelező zárva tartás keményebb dió, nekünk a hétvégék voltak forgalomban a csúcsnapjaink. A vasárnap ezen belül átlagosan a hét forgalmának 20 százalékát hozta, a szombat mondjuk még többet. Tavaly csaknem egymillió vásárló jött be a vasárnapok során, 18-20 ezer egy átlagos vasárnapon. A bútorvásárlás ugyanis egy jóval tervezettebb vásárlás, mint mondjuk tejért leugrani a boltba. Ráadásul sokszor családi döntés is, ezért minden családtag meg akarja élőben is nézni, amit megvesznek, a gyerekágyat érthető módon sokszor ki akarja próbálni az is, akinek szánják.

Akkor mit lépnek?

Meghosszabbított nyitva tartással próbáljuk némileg ellensúlyozni a többi napon. De a vásárlói szokások nagyon lassan változnak, ezt is lehet tudni. Szóval valószínűleg

Korábban jobban igazodott a vásárlókhoz, ha reggel és este 9 közt voltunk nyitva, most majd nyitva leszünk este tízig.

De ha elveszítenek 12 munkaórát, akkor nem kell leépíteni is? Vagy a visszanyert hat óra majd elfoglalja a dolgozókat?

Nem tervezünk drámai leépítést a saját munkaerőnkből, viszont tényleg alkalmazkodásra kell kérnünk a munkatársainkat a megváltozott nyitva tartási rendhez. A bérelt munkaerőből, a jellemzően hétvégén dolgozó diákmunkásokból vagy mondjuk az alvállalkozóknak kiszervezett takarításból arányosan kevesebbre lesz szükség, az igaz. A pontos számukat viszont még túl korai lenne megtippelni.

Egyébként mekkora szabadsága van az IKEA magyar leányvállalatának?

Az üzleti koncepció viszonylag adott globálisan, ide tartozik mondjuk az is, hogy hogyan nézzenek ki az áruházak. Az, hogy hogyan mutatjuk be, hogyan igazítjuk az itteni vásárlók ízléséhez a termékeinket, már ránk van bízva. Éppenséggel árazásban is van szabadságunk, hogy versenyképesek maradjunk, szóval bőven van eszközünk az itteni versenyhez. De mondjuk a netes értékesítést nem a magyar IKEA fogja eldönteni.

De ha mondjuk látnak egy új itthoni tervezőt, aki szuper munkákat készít, akkor bejelenthetik, hogy ez az ember márpedig kell nekünk?

Persze, de azért előtte el kell fogadtatni a teljes értékláncunkkal, a termékfejlesztéstől a gyártásig. Ez amiatt is fontos, hogy teljes mellszélességgel tudjunk kiállni minden termékünk minden tulajdonsága mellett. Vannak egyébként magyar beszállítóink, és saját gyárunk is Sopronban, szóval ez nem szokatlan.

És hogyan lehet megbirkózni a bútoriparban sem ismeretlen jelenséggel, hogy esetleg néhány versenytárs nem tökéletesen szabályosan fizet adót a működése után?

A probléma jelen van, de én nem akarom megítélni, hogy ki fizet adót rendesen vagy sem, én csak a saját szervezetemért állok jót. De a környéken nagyjából hasonló a helyzet, sok esetben vagy termékrészletben árban alánk lehet menni azzal, ha  valaki nem fizet adót. De mi összehasonlítható termékekben akarunk olcsóbbak lenni, mint a többiek, és mondjuk egy egész konyhát ezek a szereplők már nem tudnak olcsóbban és legalább ilyen jó minőségben kihozni. Sokszor a szolgáltatásainkhoz is nehezen találni olyan legális, mindig megfelelő minőségű partnert, akivel versenyképes áron működhetnénk, de ezt jobb minőségű és teljesebb szolgáltatási palettával próbáljuk ellensúlyozni.

Arról lehet mondani valami továbbit, hogy a magyar vásárlóknak milyen speciálisabb jellemzői vannak a cégcsoport más vásárlóihoz képest?

Talán a stílusban kissé konzervatívabbak a szomszédoknál, a magyarok a sötétebb színeket kedvelik jobban. Emellett semmiképp nem akarok teljesen általánosítani, de a mi felméréseinkből és lakáslátogatásainkból az jött ki, hogy magyarok egyfajta gyűjtők. Ezt úgy értem, hogy a nappali itt inkább egy kiállítótér, ahol a nagymama régi dolgaitól kezdve a nyaralási élményekig mindent be kell mutatni. Csehországban vagy Svédországban sokkal fontosabb az egyszerűség, és a minél hatékonyabb, könnyen takarítható tárolási lehetőségek. Mintákban talán érzelmesebbek a magyarok, mint mondjuk a csehek vagy szlovákok, és az országban emellett mostanában már felfutóban vannak az energiahatékony megoldások.

Az IKEA-t gyakran állítják be a tévéműsorok, filmek a túlfogyasztás szimbólumának, jó a cégnek az ingyenreklám, vagy inkább káros, hogy ilyen antikapitalista vádak célpontjaként szerepel?

A cég természetesen rengeteget termel és rengeteg erőforrást használ fel, érthető a felvetés. Abból lehet kiindulni, hogy az embereknek szükségleteik vannak. Mi pedig akkor tudjuk a felhasznált energiától az alapanyagokig megbízhatóan fenntartható, környezetbarát megoldások felé terelni a fogyasztókat, ha a sikerül bemutatni nekik azokat a termékeket, amikben biztosak vagyunk, hogy ilyenek. Azaz a sajátjainkat. A márkának összességében inkább jót tesz, ha úgy gondolják, hogy a jól kitalált különböző bútorokról az egész világon mindenkinek a mi márkánk ugrik be.