A globális bizonytalanságok, mint az alacsony olajárak, Kína bizonytalan kilátásai és az Európai Központi Bank masszív kötvényvásárlási programja miatt meglepő lépésre szánta magát a svéd jegybank, a Riskbank:

Emellett 10 milliárd korona (1,04 milliárd euró) értékben vásárolnak majd államkötvényeket, hogy küzdjenek a nagyon alacsony inflációval.

Svédországban tavaly egy hónapban sem nőtt az infláció az előző évihez képest és az olcsó olaj még mindig lefelé nyomja az árakat. Decemberben mínusz 0,3 százalékra csökkent a fogyasztói árindex, a várakozások szerint idén 0,1 százalékra emelkedik majd, miközben a jegybank inflációs célja 2 százalék.

Az EKB 60 milliárd eurós monetáris élénkítéséhez képest a svéd lépés a Morgan Stanley elemzői szerint amolyan „mini lazítás” és a kamatcsökkentés is jelképes a 0 százalékhoz képest, de azért meglepte a piaci szereplőket, a svéd korona árfolyama ezért két éves mélypontra esett a dollárhoz képest.

Legutóbb asvájci jegybankvezetett be negatív, mínusz 0,25 százalékos alapkamatot tavaly decemberben, hogy ezzel próbálja gyengíteni a frank árfolyamát, de szeptemberben a dán jegybank, júliusban pedig az EKB is mínuszba vágta a tartalékrátáját, hogy megpróbálja ezzel feltornázni a nagyon alacsony inflációt. Ezzel a lépéssel azt akarták elérni, hogy a bankok inkább hiteleket adjanak a pénzükből ahelyett, hogy a jegybanknál parkoltatják, ezzel pörgetve a gazdaságot.

A negatív kamatlábtól persze nem lesz rögtön minden bankbetétes kamata negatív, vagyis nem kell fizetniük a bankoknak, de elvileg a bankok átruházhatnák ezt az ügyfeleikre. Ez azonban általában nem történik meg, mint ahogy Dániában sem történt, mert a bankok féltek, hogy ezzel elveszítenék a betéteseiket.