Az ön mostani külföldi gázszolgáltatójának helyére hamarosan benyomul az állam, néhány év alatt pedig az állami közmű intézi majd a távhőt és a villanyt is. Postás hozhatja majd a számlát, a külföldi tulajdonú szolgáltatók pedig bedobhatják a törölközőt. Egy múlt héten beadott törvényjavaslat alapján úgy tűnik, már ki is találták, hogyan lehetne könnyen megszerezni a cégek ügyfeleit. Megpróbáltuk összeszedni, mit lehet tudni a közműholdingról.
Mi ez az egész állami közmű? Most akkor államosítják a gázt, meg a villanyt, megveszik a csöveket, vagy mi van? Nem értem!
Akkor kezdjük messzebbről. A gázt éppúgy adják-veszik, mint bármilyen árucikket, kereskedelme csak annyiban különbözik a legtöbb árutól, hogy gazdaságos szállítása nagy mennyiségben fizikailag eléggé kötött, oda vihető sok gáz, ahol ki van építve a vezeték, és legfeljebb annyi, amennyi a csövön kifér. A kapacitás véges, sok múlik azon, hogy ki, mennyit, mikor és milyen áron tud vásárolni. Az állami közműholding színre lépésével a csövek, vezetékek, tárolók tulajdonosai nem változnak, néhány kereskedő cserélődhet majd ki.
Tehát papíron jut majd el másképp hozzám a gáz.
Pontosan. Most papíron a gáz az ön otthonába úgy érkezik, hogy a Gazprom, illetve a Mol a hazai kitermelését eladja az állami MVM nagykereskedő cégének, amiből az állami vállalatnak egy miniszteri rendelet értelmében kötelezően el kell adnia egy meghatározott mennyiséget meghatározott áron - viszonylag olcsón - a lakosságot ellátó kereskedőknek. A cégek ezt a gázt aztán hatóságilag rögzített áron továbbadják nekünk.
Ezek azok a cégek, amelyek a számlákat küldözgetik?
Igen, ezek az úgynevezett egyetemes szolgáltatók, területi alapon működnek, az ország egy-egy részére szól az engedélyük, több millió lakossági ügyfelük van.
A Főgáz kivételével a kereskedőcégek külföldi nagy energiacégek többségi tulajdonában vannak. Na erre a piacra dobja most le az állami közműbombát a kormány:
Az állami közműholdingot, az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltatót már be is jegyezték, alapját az állami tulajdonban lévő Főgáz jelenti. Ennek a szolgáltatási területét országosra növelik, a szükséges engedélyeket március végéig kaphatják meg, ekkor kezdhetnek a fogyasztók gyűjtésébe is.
Az állam átveszi a mostani, külföldi cégek helyét, vagy versenyezni fog velük a fogyasztókért?
A hivatalos verzió az, hogy versenyezni fognak.
Mégis hogy érhetnék el, hogy átszerződjek hozzájuk? Mit tudnak ajánlani, amit a többiek nem?
Erről egyelőre nem árultak el semmit, Németh Lászlóné, a közműért felelős államtitkár a jelek szerint mégis nagyon bízik abban, hogy a mostani szolgáltatók fogyasztói hamarosan átszerződnek hozzájuk.
Miért ilyen biztos ebben? Én a semmiért biztos nem váltanék. Lesz olcsóbb gázuk?
Elég, ha a többieknek nem lesz. Mint írtuk, a miniszteri rendelet szerint az MVM-nek kötelező bizonyos gázmennyiséget olcsón a mostani egyetemes szolgáltatóknak eladniuk, illetve a Mol hazai kitermelése is hozzájuk kerül. De a hatályos szabályok szerint csak június végéig. Hogy mi lesz utána, arról még nem rendelkeztek.
A vonatkozó pénteki törvényjavaslatból is kimaradt ennek a helyzetnek a kezelése, holott a törvényalkotási program szerint benne kellett volna lennie. Vagyis nincs szükség einstandra ahhoz, hogy kipöcköljék ezeket a cégeket: elég, ha csak továbbra is "elfelejtik" rendezni a kérdést. A kereskedők gyakorlatilag gáz nélkül maradhatnak.
Hogyhogy gáz nélkül? Attól még, hogy az MVM-nek nincs kötelezettsége az átadásra, tudnak venni tőle, nem? Vagy bárki mástól.
Ha tudnak is venni, szinte biztos, hogy csak drágábban. Elég, ha az MVM az eddig nekik eladott olcsó gázt inkább az ENKSZ-nek adja el, máris olyan helyzet alakul ki, ahol az állami cég lesz a nyerő. Hogy a szolgáltatók maguktól dobják-e be a törölközőt, eladják az államnak a cégeiket, vagy olyan helyzet áll elő, mint a magánnyugdíj-pénztáraknál, ahol a fogyasztóknak lényegében nem volt más választásuk, mint átszerződni, egyelőre nem világos.
De mi lenne utána? Átsorolnák a külföldi tulajdonú cégek több millió fogyasztóját az állami céghez? Nem lesz ebből káosz? Hogy lehet ezt ilyen gyorsan megcsinálni?
Ez egy elég nagy kérdés. Több százezer, sőt több millió fogyasztó átszerződtetése rendkívül hosszú folyamat, ahogyan a különböző informatikai és számlázási rendszerek összehangolása is, szakértők szerint alsó hangon is legalább egy év. Valószínűleg az állami közmű szempontjából a legcélszerűbb az lenne, ha megvenné valamennyiért az egyes cégek rendszereit, és az első időkben gyakorlatilag külön-külön futtatná, a háttérben meg dolgozna az összegyúrásán, máskülönben elég borítékolható a szétesés.
Oké, akkor tegyük fel, hogy átkerültem az állami közműhöz, ezentúl tőle veszem a gázt. Mi változik?
Az első időszakban valószínűleg nem sok dolog. Annyi, hogy a számlán ezután már az állami közmű neve szerepel, a gázzal kapcsolatos ügyeinket pedig a postán is intézhetjük, a postás hozhatja majd a gázszámlát is.
Ezt most nem értettem kristálytisztán. Postán?
Igen, a kormánynak az az ötlete, hogy mivel az emberek már nem küldenek egymásnak leveleket, de gázt továbbra is használnak, a Magyar Postát is érdemes lenne a jobb bizniszbe betanítani. Országosan kiépített hálózata és a helyi közösségekbe jól beágyazott munkásai vannak, lehetnének ők a közműholding ügyfélszolgálata is. Egyébként ez nem új, több kisebb településen már most is működik a dolog, jellemzően elég kis kihasználtsággal.
És akkor minden posta ügyfélszolgálat lesz? Átképzik a postásokat, honnan fognak ők érteni a gázszolgáltatáshoz?
Elvileg nem minden postát alakítanak majd át, de hamarosan kijelölik, hogy melyikeket. Ott, ahol az állami Főgáznak már most is vannak ügyfélszolgálatai, nem lesz szükség új helyekre.
Most végig csak a gázról volt szó. Mi a helyzet az árammal és a távhővel?
Tervben van az is, hogy az állami közműbe az összes lakossági gáz és távhőkereskedő ügyfelét is beolvasztják, ez alighanem még évek kérdése. Ekkortól elég lenne mindenkinek egyetlen számlát küldeni, ezen lenne rajta a teljes rezsi. A kormány ettől a dologtól vár hatékonyságjavulást, szerintük akkora lesz a szinergia, hogy olcsóbb lesz minden. A kormány azt ígérte, hogy ha a cég nem is lesz non-profit, mint azt először mondták, de nem vesz majd ki belőle osztalékot, és ha lesz valami nyeresége, azt visszaforgatja a cégbe.
Mi? Most akkor mégsem lesz non-profit? De hát eddig erről volt szó.
Eddig tényleg. De mint ahogyan az a kezdetektől elég világos volt, a non-profit szöveg csak a reklám része volt, a gyakorlatban teljesen értelmezhetetlen. Emiatt volt is egy kis kavarás a különböző kormányzati határozatokkal, idővel például törölték az eredetiben még ott lévő mondatot, miszerint „a kormány egyetért olyan állami tulajdonú holding létrehozásával, amely nonprofit alapon, a szolidaritás elvét figyelembe véve, kis ráfordítással, fenntartható módon működik". Utólag ennek a változtatásnak az okait elég homályosan magyarázták, a lényeg tényleg csak annyi, hogy most azt ígérik, osztalékot nem vesznek majd ki a cégből, és nem lesz kimondott nyereségelvárás.
Hanem mit csinálnak majd, ha nyereséges lesz? Egyáltalán nyereséges lesz?
Azt ígérték, hogy fejlesztenek, meg "megfontolják, hogy lehet-e még árat csökkenteni". Nem egyszerű ez a helyzet, a most működő külföldi kereskedőcégek ugyanis veszteségesek a szigorú állami szabályozás mellett. Ha az állami közmű is továbbviszi ezt a vonalat és masszívan veszteséges lesz, az lesz a baj, mert az azt jelenti, hogy az adófizetők pénzét herdálják, eddig magáncégek bőrére ment a játék. Ha pedig nagy nyeresége lesz a cégnek, felmerülhet a kérdés, hogy miért nyerészkednek az embereken, ha épp ennek ellenkezője volt a meghirdetett cél.
De ha nem lesznek a cégnek versenytársai és profitcélja sem, miért törekedne hatékonyságra?
Ez is jó kérdés, valószínűleg komolyabb megtakarításokat és olcsóbb energiát kár várni a dologtól. A magyar állami cégek egyébként sem a hatékony működésükről híresek.
Mennyi pénzbe kerül ez az egész nekünk?
Az állami közmű az MFB alá tartozik, egymilliárd forintos alaptőkével és tizennégy milliárd forint tőketartalékkal alapították, ezen kívül létrehozták a Központi Adatgyűjtő és Feldolgozó (KAF) nevű céget 100 millió forintos alaptőkével és a 2,9 milliárd forint tőketartalékkal. Ezek még csak a kezdeti költségek, a következő években érdekes lesz figyelni a fejleményeket.
És mi lesz majd azokkal a fogyasztókkal, akik elmaradtak a számláikkal, és hatalmas összegekkel tartoznak a mostani szolgáltatóknak? Őket is átveszi az állami holding? Vagy otthagyják őket a külföldi cégek nyakán?
Erről végképp semmit nem tudni. Azt viszont nehéz elképzelni, hogy mi szüksége lenne egy frissen alakult cégnek rengeteg nehezen behajtható vagy éppen behajthatatlan kintlévőségre. A mostani szolgáltatók ott maradhatnak nyáron lecsupaszítva, gáz és fogyasztók nélkül, rengeteg fizetni nem tudó adóssal. Hogy ezt a lehetőséget elkerüljék, lehet, hogy többen tényleg inkább eladnák a cégüket tokkal-vonóval, így a nagyobb botrány is elmaradna. Németh Lászlóné legutóbb azt mondta, nyitottak a megkeresésekre.
Jó, az nem túl szép, ha tényleg kitúrnak néhány céget a piacról. De egyébként nem olyan elvetemült dolog ez az egész állami közmű, nem?
Attól függ, pontosan hogyan csinálják majd meg. Általánosságban inkább csak annyi mondható, hogy többet veszthetünk, ha rosszul menedzselik, vagy politikai célokra használják, mint amennyit nyerhetünk akkor, ha minden jól sikerül. Annyi látszik biztosan, hogy az új állami cég az energiapiacon nem fog tudni semmi olyat megoldani, amit szabályozással ne lehetett volna.
A történet pedig innentől inkább szól a Posta és más partneri beszállítók megtámogatásáról, mint arról, hogy emiatt olcsóbb lesz a gáz, az áram, vagy a távhő.